Diszkriminatívan bírálta el a hitelkérelmet egy pénzügyi szervezet

Az eljárás alá vont cég nem válaszolt az Hatóság nyilatkozattételi felhívására, így nem tudta kimenteni magát.

Tavaly ősszel fordult egy roma származású, látássérült kérelmező az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH), arra hivatkozva, hogy a bepanaszolt kérelmező, ígéretet tett kölcsön folyósítására, azonban azt később mégsem teljesítette.

A bepanaszolt cég ügyvezetője személyesen kereste fel a kérelmezőt és kérte a jövedelemigazolás, illetve egyéb iratok átadását, valamint aláíratott a kérelmezővel egy 25.000,- Forint megbízási díjat tartalmazó megbízási szerződést és ígéretet tett, hogy a folyósítandó hitel a kérelmező meglévő tartozásait is fedezni fogja.

A kérelmező szerint az ügyvezető látássérültségét kihasználva nem adott átvételi elismervényt az átvett megbízási díjról, majd később a cég elutasította a hitelkérelmét, arra hivatkozással, hogy nyugdíja 50%-át a fennálló tartozásai miatt a végrehajtó letiltja.

A kérelmező válaszában tájékoztatta a céget, hogy nyugdíjából csak 33%-ot vonnak le, azonban, ha a hitelből kifizeti a teljes tartozását, akkor a teljes nyugdíjával tud rendelkezni.

Az ügyvezető intézkedést ígért, azonban nem történt semmi, a kérelmező nem kapott hitelt. Ellenben e-mailben tájékoztatták őt a megbízási szerződés felbontásáról és arról, hogy ha azt aláírja három napon belül, akkor visszafizetik részére a megbízási díjat.

A kérelmező a fentiek ellenére nem kapta vissza a megbízási díjként kifizetett összeget, ezért az ügyvezetőt többször megkereste telefonon, aki arra kérte, hogy ne zaklassa őt.

A kérelmező szerint roma származása és látássérültsége miatt diszkriminálta őt a bepanaszolt cég. Az EBH Cégkapun megküldött nyilatkozattételi felhívásában kötelezte a céget a kérelemmel kapcsolatos nyilatkozata előterjesztésére, azonban a felhívást a cég nem vette át, így a kézbesítés meghiúsult. Az EBH postai úton is elküldte nyilatkozattételi felhívását, amelyet a cég igazolhatóan átvett, azonban nyilatkozatot nem tett és nem kérte a határidő meghosszabbítását sem. Tehát a bepanaszolt cég az eljárásról igazolhatóan tudott, azonban nyilatkozatot nem terjesztett elő.

Az EBH a fentiek miatt – az Ákr. rendelkezései szerint- 100.000,- forint eljárási bírságot szabott ki a bepanaszolt cégre, amelyet a cég nem fizetett be. A bírságból 7.500, forint térült meg inkasszó útján, azonban a többit fedezethiány miatt nem sikerült behajtani.

A kérelem vizsgálata során a hatóság arra jutott, hogy a megbízási díj visszafizetésének vizsgálata nem tartozik a hatáskörébe, ezért a kérelem ezen részét áttette a Magyar Nemzeti Bankhoz.

A fogyatékosság vizsgálata során megállapításra került, hogy a kérelmező által becsatolt Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége által kiállított arcképes tagsági igazolványa kellőképpen igazolja fogyatékosságát.

A hatósági eljárásban a nemzetiséghez tartozást nem kell igazolni, ezért az EBH feltételezte, hogy a kérelmező roma nemzetiségű, illetve arcképes igazolványa alapján a bőrszínét, mint a nemzetiségével összefüggő védett tulajdonságot is figyelembe vette.

A hatóság elfogadta a kérelmező azon állítását is, hogy hitelkérelmét elutasították, amelyet a megbízási szerződés megszüntetése és a cég által küldött e-mail megfelelően igazolt.

A kérelmező által előadottakat elfogadva a hatóság megállapította, hogy a cég roma származása és fogyatékossága miatt diszkriminálta őt, azonban mivel a cég nem terjesztett elő nyilatkozatot, ezért nem derült ki, hogy a hitelkérelem elutasításának volt-e a jogviszonnyal összefüggő tárgyilagos, észszerű indoka.

A bepanaszolt cég a nyilatkozattétel elmulasztásával megfosztotta magát az Ebktv. által biztosított kimentés lehetőségétől, vagyis attól, hogy részletesen előadja a hitelkérelem elutasításának okait, illetve bizonyítsa, hogy arra nem a kérelmező bőrszíne, származása, illetve fogyatékossága miatt került sor.

A fentiekre tekintettel a hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont a kérelmező bőrszínével, roma nemzetiséghez való tartozásával és fogyatékosságával összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amely közvetlen hátrányos megkülönböztetés formájában valósult meg.

A hatóság 300.000,- forint bírságot szabott ki, eltiltotta a céget a további jogsértő tevékenységtől, illetve elrendelte a határozat közzétételét a hatóság honlapján.

A szankciók megállapítása során az EBH figyelembe vette, hogy a kérelmező látássérültsége miatt nehezebben tud kapcsolatba lépni olyan szolgáltatókkal, amelyek hitelfolyósítással foglalkoznak, ezáltal kiszolgáltatottabb helyzetben van a látó ügyfelekhez képest. Az EBH a határozat nyilvánosságra hozatalának elrendelését látta leginkább alkalmasnak arra, hogy az kellő visszatartó erőt jelentsen az eljárás alá vont számára a jövőbeni hasonló jogsértések elkövetésétől.

Az EBH indokoltnak tartotta bírság kiszabását is a bepanaszolt céggel szemben, mivel a kérelmező az Ebktv. 8. §-ban felsorolt, több védett tulajdonsággal is rendelkezik, amelyek szerepet játszhattak a jogsértés megvalósulásában.

(egyenlobanasmod.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Az eu-s jognak megfelelően módosította szabályzatát az Airbnb
2019. július 15.

Az eu-s jognak megfelelően módosította szabályzatát az Airbnb

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy a szálláshelyek online piacterét üzemeltető Airbnb az uniós fogyasztóvédelmi hatóságokkal folytatott tárgyalások nyomán továbbfejlesztette és teljes mértékben egyértelművé tette fogyasztói ajánlatainak megjelenítését, összhangba hozva azokat az uniós jogi normákkal.

Rosszabb is lehet a csődnél – így mentem meg a cégem
2019. július 15.

A „csőd” és a „csődeljárás” kifejezés a mindennapi szóhasználatban egyet jelent „tönkrement” fogalmával, ami jogi értelemben a felszámolási eljárást jelentené. Mindezekkel szemben amennyiben valaki csődeljárás megindítását kéri a cégével szemben, az pontosan a cég megmentésének szándékát fejezi ki, elköteleződést a társaság gazdasági célja mellett és felelősségvállalást a hitelezők felé. Dr. Pajor Dávid ügyvéd segít eloszlatni néhány félreértést.

Olaszliszkai emberölés: feltételesen szabadult az elsőrendű vádlott
2019. július 15.

Feltételesen szabadult a 2006-os olaszliszkai ügy elsőrendű vádlottja, akit 2009-ben ítéltek 17 év szabadságvesztésre emberölés és rongálás bűntette miatt. A férfi hétfőn hajnalban hagyta el a Szegedi Fegyház és Börtönt - tapasztalta a helyszínen a közmédia munkatársa.

Július 15-től kezdődik az ítélkezési szünet a bíróságokon
2019. július 12.

2019. július 15-én, a Bíróságok Napjával kezdetét veszi a bíróságokon a törvénykezési szünet, amely 2019. augusztus 20-ig tart. A törvénykezési szünet tartama alatt a bíróságok - fő szabály szerint - nem tartanak tárgyalásokat.