Döntött a Kúria a PTI ingatlanhasználati jogáról

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. november 26.
Címkék: ,
Rovat:
Elrendelte a Politikatörténeti Intézet ingatlanhasználati jogának törlését egykori Igazságügyi Palota a Kúria a magyar állam által indított polgári perben hétfőn kihirdetett felülvizsgálati döntésével. A tervek szerint ebbe az épületbe költözik majd vissza a Kúria, amely ugyanakkor elutasította a kereset kiürítésre irányuló részét.

Az elsőrendű felperes Magyar Állam mint tulajdonos és a másodrendű felperes Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mint vagyonkezelő indított pert a Budapest V. kerület Alkotmány utca 2. szám alatti ingatlan egy részét használó Politikatörténeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. elsőrendű alperes és az e használatot az ingatlanrész akkori kezelőjeként engedő Magyar Szocialista Párt (MSZP) másodrendű alperes ellen. Azt kérték, hogy töröljék az intézet javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett használati jogot és kötelezzék kiürítésre az intézetet.

A felperesek szerint az ingatlanhasználat alapjául szolgáló 1990., illetve 1996. évi szerződések több okból is jogszabálysértőek, ezért a használat jogának bejegyzése érvénytelen. Az 1990. évi szerződésben az MSZP az intézet jogelődjének biztosította ingyenesen és határidő nélkül a használat jogát. A szerződés azonban – a kereset szerint – nem volt alkalmas arra, hogy e jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. Az 1996-os megállapodásban az MSZP, az intézet és az ingatlanrész akkori kezelőjeként a Kincstári Vagyoni Igazgatóság – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jogelődje – egyrészt megerősítette az 1990. évi szerződést, másrészt rendelkezett a használat jogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyezhetősége érdekében.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, mert álláspontja szerint a szerződések nem jogszabályba ütközők, ebből következően az ingatlanhasználat bejegyzése sem érvénytelen. A másodfokú bíróság helybenhagyta ezt a döntést.

Az állam és a vagyonkezelő felülvizsgálati kérelme folytán került a polgári per a Kúria elé.

Hétfőn a Kúria öttagú tanácsa helyt adott a törlési keresetnek, elrendelte a használati jog törlését az ingatlan-nyilvántartásból. A kiürítésre irányuló keresetet azonban alaptalannak találta és elutasította.

A Kúria indoklása szerint a használat jogának mint dologi jognak az intézet javára az 1996. évi szerződés alapján történt ingatlan-nyilvántartási bejegyzése jogszabálysértő volt. A társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló 1990. évi törvény értelmében ugyanis az állami tulajdonú ingatlan a kezelő által nem volt megterhelhető, márpedig a használat jogának mint dologi jognak az engedése az ingatlan megterhelésének minősül. Így tehát a jogszabálysértő megállapodáson alapuló érvénytelen bejegyzést törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból.

Az ingatlan megterhelésének törvényi tilalmába azonban csak az ingatlanrész dologi joggal való megterhelése ütközik. Annak már nem volt jogszabályi akadálya, hogy a kezelő az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyezhető, így csak a szerződő felek egymás közötti viszonyában érvényesülő kötelmi hatályú használati jogot biztosítson az ingatlanhányadon. Ez a tartalmilag haszonkölcsön-szerződésnek tekinthető kötelmi jogviszony – a jogutódlások ellenére – jelenleg is fennáll a vagyonkezelő és az ingatlanrészt használó intézet között, ezért nincs jogalapja a kiürítési keresetnek. A fennálló szerződés kötelmi jogi szabályok szerinti megszüntetése – megállapodással vagy egyoldalú jognyilatkozattal – a szerződő felek magánautonómiája körébe tartozó kérdés, amely ennek a pernek nem volt tárgya – írta közleményében a Kúria Sajtótitkársága.

A Kossuth tér és az Alkotmány utca sarkán a Parlamenttel szemben álló ingatlan – egykori Igazságügyi Palota – nagyobb része a Néprajzi Múzeum otthona volt, de több szinten, összesen több ezer négyzetmétert használ az intézet is térítésmentesen. A tervek szerint ebbe az épületbe költözik majd vissza a Kúria.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Vádat emeltek Simonka György ellen
2019. augusztus 21.

Vádat emeltek Simonka György országgyűlési képviselő és harminckét társa ellen bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt.