Döntött az EJEB két menedékkérő ügyében

A magyar hatóságok megsértették két menedékkérő jogait a visszaküldésük vonatkozásában, ugyanakkor tartózkodásuk a röszkei tranzitzónában a korábbi ítélettel szemben nem számít jogellenes fogva tartásnak – mondta ki másodfokon a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB).

Az ügy előzménye, hogy a két bangladesi férfi 2015. szeptember 15-én menedékkérelmet nyújtott be Magyarország déli határán. A hatóságok több mint három héten keresztül a röszkei tranzitzónában tartották őket úgy, hogy nem tudtak továbbmenni, október 8-án pedig visszatoloncolták őket Szerbiába.

Az EJEB 2017-ben elsőfokon a felpereseknek adott igazat, s kimondta, hogy szabadságvesztéssel ért fel az elzárásuk. A magyar kormány azonban fellebbezett, az ügyet így a másodfokú fórumként működő, tizenhét tagú nagykamara elé utalták.

A fellebbviteli testület csütörtöki jogerős ítéletében megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a kínzás és embertelen bánásmód tilalmáról szóló cikkét a visszatoloncolás vonatkozásában, mivel nem vizsgálták annak a kockázatait, ami pedig kötelességük lett volna, azonban jogellenes fogva tartás nem történt.

Rámutattak, hogy az érintetteket de facto nem fosztották meg a szabadságuktól a tranzitzónában, ugyanis oda önként léptek be, és ugyanígy vissza is térhettek volna Szerbiába, ahol nem voltak veszélynek kitéve. Attól való félelmük önmagában még nem tette kényszerűvé a tartózkodásukat, hogy Szerbiában nem nyújthatják be a menedékkérelmüket, illetve hogy visszaküldhetik őket Görögországba.

Emellett a bírói fórum elutasította a tranzitzónában uralkodó körülményekkel és a hatékony jogorvoslat hiányával kapcsolatos panaszokat.

Az ítélet értelmében a magyar államnak összesen 28 ezer euró (mintegy 9,3 millió forint) kártérítést és perköltséget kell fizetnie a két felperesnek.

Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, és nem járt eredménnyel.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Letartóztatták egy embercsempész csoport irányítóját
2019. december 7.

Letartóztatásba helyezte bíróság azt a 37 éves, Budapesten élő, menekültstátusszal rendelkező szír férfit, akit a Fővárosi Főügyészség azzal gyanúsít, hogy egy embercsempész csoport szervezője, irányítója volt.

Húsz év fegyházra ítélték az óbudai óvónő gyilkosát
2019. december 6.

Húsz év fegyházbüntetésre ítélte az óbudai óvónőt lelövő férfit a Fővárosi Törvényszék. A bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy a bűncselekmény elkövetését előre kitervelt bosszú vezérelte.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan
2019. december 6.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan

A munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség megítélésekor értékelni kell az életkorát, egészségi állapotát, családi és lakóhelyi körülményeit. A kárenyhítési kötelezettség teljesítését az eset összes körülményei mérlegelésével lehet megítélni az objektív kárfelelősséggel tartozó, de annak megtérítése alól mentesülni kívánó munkáltató által bizonyított tények alapul vételével. Abban az esetben, amikor a munkavállaló bizonyítottan a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyában betöltött munkakörének megfelelő állást keresett, aktívan eleget tett kárenyhítési kötelezettségének.