Egyes igazságügyi tárgyú hazai törvények és nemzetközi szerződések módosítása


Egyebek mellett döntött az országház, hogy 142 ezerről 200 ezer forintra nő az az összeg, amely felett korlátlanul végrehajthatóvá válik a munkabér.

Egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítása
Az Országgyűlés 131 igen, 16 nem szavazattal és 38 tartózkodás mellett elfogadta az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítását.

A 60 ezer forintot meg nem haladó összeg csak kivételes esetekben vonható végrehajtás alá, például szüléssel járó költségek megfizetésére. 142 ezerről 200 ezer forintra nőtt az az összeg, amely felett korlátlanul végrehajthatóvá válik a munkabér.

Mentessé vált a végrehajtás alól a kárpótlási célú életjáradék. Az Alkotmánybíróság határozatára figyelemmel a képviselők rendelkeztek arról is, hogy a külön élő szülőnek a kapcsolattartás idejére oda kell adni a gyermek hatósági igazolványait. A jogszabály rendelkezik a közjegyzői helyettesítésről, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyes eljárásairól, a szerzői jogokkal összefüggésben a közös jogkezelő szervezetek díjszabásaival kapcsolatos eljárásokról, valamint a cégtörvény jogharmonizációs célú módosításáról is.

Egyes igazságügyi együttműködési tárgyú nemzetközi szerződések kihirdetéséről szóló törvények módosítása
A parlament 170 igen szavazattal és 14 tartózkodás mellett elfogadta az egyes igazságügyi együttműködési tárgyú nemzetközi szerződések kihirdetéséről szóló törvények módosítását.

A képviselők három hágai egyezményt kihirdető jogszabályt módosított egyebek mellett azért, hogy rögzítsék, Magyarország mely
államok egyezményekhez való csatlakozását fogadta el. Ezek az egyezmények a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól, a polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történő bizonyításfelvételről, valamint a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szólnak.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2022. december 1.

Ügyvédi munkadíj – Ki fizeti a pernyertes ügyvédjét

Aki még soha nem pereskedett, az talán magától értetődőnek veszi, hogy a pernyertes fél perköltségeit a pervesztes fizeti. Egy per lezárása után a pernyertes mégis könnyen azzal szembesülhet, hogy a győzelme bizony pürrhoszi volt, és komoly költségei maradnak térítés nélkül. Milyen hatásai vannak a jelenségnek az üzleti életre, és hogyan kezeljük ennek kockázatait?