Egymilliárd forint feletti jogdíjat fizet ki az Előadóművészi Jogvédő Iroda


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Amost lezárt audiovizuális nagyfelosztás eredményeként a legmagasabb jogdíj tizenegymillió forint, a tíz legmagasabb jogdíjban részesülő előadóművész együttesen 71 millió forintot kap.

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) mintegy 1,2 milliárd forint jogdíjat fizet ki több mint 75 ezer magyar és külföldi előadóművésznek műsoraik 2020-as felhasználása után.

A televíziós ismétlésekért szinte kizárólag magyar előadóknak fizetnek ki csaknem 600 millió forintot. A jogdíjakat 6676 különböző, tavaly ismételt műsor adatai alapján osztották fel. Az említett műsorok összesen 520 ezer percen keresztül, vagyis épp egy éven át voltak láthatóak a televízió-képernyőkön. A tavalyi évben 65 előadó jogdíja haladta meg az egymillió forintot, és további mintegy 1000 előadó kapott 100 ezer forintnál is magasabb jogdíjat. A jogdíjban részesülő előadók több mint 90 százaléka magyarországi állandó lakóhellyel rendelkezik.

GDPR

A televízióban sugárzott filmek és szinkronok után mintegy 650 millió forint jogdíjat fizet ki az EJI, amely több mint négymillió percnyi filmadatot dolgozott fel. Ennek eredményeként több mint ezerhatszáz olyan előadóművész is részesült a jogdíjból, akik a filmek magyar nyelvű szinkronos változatának létrehozásában működtek közre. A felosztás eredményeként harminc előadó jogdíja haladta meg az egymillió forintot, további hatszáz színész jogdíja pedig a 100 ezer forintot.

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület a zenészek, színészek, táncosok, artisták jogait érvényesítő egyesület, amelyet az előadók hoztak létre. A televíziók, rádiók és más felhasználók jogdíjat fizetnek az előadóknak felvételeik felhasználásáért. Ezt a jogdíjat Magyarországon minden hazai és külföldi előadó nevében az EJI szedi be és fizeti ki részükre.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

Vége a közösségi oldalak önkényének?

Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.