Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Kártérítést ítélt meg az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy magyar férfinek, aki amiatt tett panaszt, hogy a több mint tíz évig húzódó büntetőeljárása ideje alatt sorozatosan megsértették személyiségi jogait. Magyarországnak összesen 8000 eurót kell fizetnie a sértettnek – adta közre döntését a strasbourgi székhelyű bíróság kedden.
A bírói testület közleménye szerint 2000 euró nem vagyoni kár, valamint 6000 euró, a fogva tartása idején felvetődött költségeinek megtérítése jár Süveges Péternek.
A közlemény kitér arra, hogy a bíróság hosszúnak találta a több mint hat éves előzetes letartóztatás és fogva tartás idejét, valamint a büntetőeljárás több mint tíz éves hosszát.
A férfi azért tett panaszt az emberi jogi bíróságnál, mert állítása szerint ez idő alatt a magyar hatóságok erősen korlátozták személyi szabadságát: házi őrizete miatt nem tudott elegendő számban ellátogatni beteg szüleihez, kérését többször visszautasították.
A strasbourgi közlemény megemlíti, hogy a magyar Legfelsőbb Bíróság elutasította azt a kérelmét, hogy vasárnaponként misére mehessen, valamint az eljáró hatóságok rendszeresen tiszteletnek voltak és nem jártak el kellő körültekintéssel ügyében.
II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia |
|---|
|
2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel. Előjelentkezési akciónk keretében 2015. december 31-ig 149 990 Ft (+ áfa) helyett 128 990 Ft-ért (+ áfa) jelenkezhet. |
A többszörösen visszaeső férfit gyilkosság, fegyveres rablás, illegális fegyvertartás és robbanóanyagok birtoklása miatt helyezték előzetes letartóztatásba, majd bűnismétlés lehetősége miatt házi őrizetet rendeltek el ellene.
A 2005-ben kezdődő eljárás során Süveges Pétert bűnösnek találták és 2014 februárjában életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 2015 júliusában a budapesti Legfelsőbb Bíróság az ítéletet hatályon kívül helyezte. Az ügyet első fokra utalta vissza, amely azóta is folyamatban van.
(Forrás: MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
