EJEB: több ügy indult tavaly


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A megelőző két év csökkenő tendenciájához képest tavaly lényegesen több ügyben nyitott dossziét az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB). A legnagyobb mértékben Törökország, Románia és Magyarország esetében emelkedett a folyamatban lévő, az emberi jogok érvényesülésével kapcsolatos ügyek száma – közölte a strasbourgi székhelyű bíróság csütörtökön.


Az esetek legtöbbjében a szabadsághoz és a biztonsághoz, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot sértették meg – fogalmazott6 jelentésében az EJEB,  külön említve az „embertelen vagy megalázó bánásmóddal” kapcsolatos ügyeket. 

Az Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság 2016-os évet értékelő jelentésében kiemelte, az év végéig a folyamatban lévő ügyek száma elérte a 79 750-et, ami 23 százalékkal lépte túl a 2015-ben regisztrált 64.850-at.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Guido Raimondi, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) elnöke elmondta: Törökország tavaly 12,600 ügyben volt érintett, ami az előző évhez képest 15,8 százalékos növekedést jelentett. Magyarország folyamatban lévő ügyeit tekintve az előző évhez képest 11,2 százalékkal több, 8950 eset feldolgozását kezdte meg a strasbourgi bíróság 2016-ban.

Törökországot kiemelve a bíróság jelentésében hangsúlyozta, a sikertelenül végződött júliusi puccskísérletet követően bevezetett szükségállapot idején történt visszaélések miatt több mint ötezer keresetet adtak be és továbbiak várhatók.

A strasbourgi bíróság táblázata szerint tavaly 993 ügyben hoztak ítéletet, amelyek közül 829 esetben állapították meg az emberi jogok európai konvenciójának megsértését.

A tagállamok közül a legtöbb, 222 esetben Oroszország ellen, majd Törökország (77), Románia (71), Ukrajna (70), Görögország (41) és Magyarország (40) ellen hoztak elmarasztaló ítéletet.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága