A „Pablo Escobar” nem lehet uniós védjegy
Az észszerűségre alapozta ítéletét a bíróság, amikor úgy döntött, hogy a kolumbiai drogbáró neve nem jegyezhető be védjegyként az Európai Unióban.
Elfogták a Patkós-Cassa ügy gyanúsítottját
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Elfogták a Patkós-Cassa ügy gyanúsítottját szerdán Kismaroson. A Patkós-Cassa Informatikai Kft. viszonteladóként több száz megrendelőtől vett át előleget online pénztárgépekre, a kereskedők azonban a gépet nem kapták meg, a cég pedig elérhetetlenné vált.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság honlapján azt írta: a magyarországi, európai és nemzetközi elfogatóparancs hatálya alatt álló P. Péter Gábort szerdán Kismaroson ismerték fel.
A 48 éves budapesti lakos annak a vállalkozásnak az ügyvezetője, amely online pénztárgépek beszerzésére kötött szerződést gazdasági társaságokkal, és bár a cégek részben vagy egészben átutalták a szerződésekben megjelölt összegeket, a pénztárgépeket nem kapták meg.
P. Péter Gábort őrizetbe vették, és csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytatnak eljárást ellene.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szombaton jelentette be: a kormány úgy döntött, hogy átvállalja a Patkós-Cassa károsultjainak követelését, és jogi úton fellép az eltűnt céggel szemben.
(Forrás: MTI)
Kapcsolódó cikkek
2024. április 22.
Módosult az ESG törvény
A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.
2024. április 22.
Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály
„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.