Elítélték a sószórási kartell résztvevőit

Valamennyi vádlottat bűnösnek talált, és 7 cég 11 képviselőjére együttesen csaknem 25 millió forint pénzbüntetést szabott ki a Pesti Központi Kerületi Bíróság kedden kihirdetett ítéletében, sószórási kartell, versenykorlátozó magatartás, piacok felosztása, közbeszerzési és koncessziós eljárásban összehangolt árajánlatok miatt. Az ítélet ellen három napon belül lehet fellebbezni.

A vádlottak az utolsó szó jogán tagadták a bűncselekmények elkövetését.

A Fővárosi Főügyészség 2016-ban emelt vádat a cégvezetők ellen közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó kartelltevékenység bűntette miatt. A fejlesztési tárca infrastruktúráért felelős államtitkárának feljelentése alapján 2013-ban elrendelt nyomozásban kiderült: a cégvezetők az általuk irányított 7 cég képviselőiként 2013-2014-ben összehangolták piaci magatartásukat a magyar közutak karbantartását és fenntartását végző állami vállalatok és önkormányzatok, továbbá önkormányzati közterület-fenntartó cégek által kiírt közbeszerzési eljárásokban.

Az elsőrendű vádlott, egy Pest megyei székhelyű kft. vezetője a másodrendű vádlotton keresztül – aki a cég jogi képviselője volt – felvette a kapcsolatot az ország területén működő hat másik cég vezetőivel, alkalmazottaival és SMS-ben, valamint e-mailben előre megállapodtak, hogy a kiírt téli síkosságmentesítési közbeszerzéseket melyikük fogja elnyerni.

A kedden kihirdetett ítélet elleni fellebbezésről az ügyészség, illetve az 1., 2., 5. rendű vádlottak 3 nap gondolkodási időt kértek. A tárgyaláson a többi vádlott és képviselője felmentésért fellebbezett.

A bíróság halmazati büntetést szabott ki, illetve 120 és 480 napi pénzbüntetésben határozta meg a napi tételek számát. Az egy napi büntetési tételt a magyar napi átlagbér-statisztikai adatok alapján 10 ezer forintban határozták meg valamennyi vádlott esetében. Az elhangzott indokolás szerint a bíróságnak “kevés információja van a vádlottak keresetéről”. A pénzbüntetés meg nem fizetése esetén a vádlottak szabadságvesztést kapnak.(Az ügyben felsorolt bűncselekményekért egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.)

Az elsőrendű vádlott 3 rendbeli bűncselekmény, a másodrendű 4 rendbeli bűncselekmény elkövetéséért felelős, előbbi büntetése 450 nap illetve 4,5 millió forint, utóbbi 480 nap illetve 4,8 millió forint. A harmadrendű vádlottra 360 nap, illetve 3,6 millió forint büntetést szabtak ki, a többiekét egyenként 120-180 napban és 1,2-1,8 millió forintban határozta meg a bíróság.

Munkajog - új visi box (640x360_ujvisi_box)

A bíróság nem találta megalapozottnak azt az ügyészségi indítványt, hogy a szabadságvesztések és pénzbüntetések kiszabásán túl a cégvezető vádlottakat határozott időre tiltsák el a gazdasági társaság vezetésétől. Ezt a bíró a büntetlen előélettel indokolta, valamint az ügyben a nyomozás óta eltelt közel hét évre tekintettel. A bíróság az 5. rendű vádlottat 35 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére is kötelezte.

Az indokolásban elhangzott: a több évig tartó ügyben a bíróságnak meg kellett vizsgálnia, hogy megvalósult-e a tisztességtelen piaci magatartás, ajánlatvisszatartás, kartellmegállapodás, mivel annak megkötését a vádlottak tagadták. A bíróság szerint mindez szóban is létrejöhet, a gentlemen’s agreement alapján, arra a jogszabályban nincs alaki megkötés. A piaci szereplők között együttműködés van, az szükséges is, azonban ha túljutnak azon a szinten, hogy “egészségesnek” lennének mondhatók, azaz más piaci szereplőket sértenek, kizárva más versenytársakat a piacról, akkor megvalósul a bűncselekmény – ismertette a bíró.

Közölte: az ügyben a hatóságok titkos nyomozást folytattak, annak eredményeit, a rögzített telefonbeszélgetéseket, SMS-eket, e-maileket a bíróság felhasználta más okiratok mellett.

Felidézte, hogy a vádbeli közbeszerzéseket többnyire 2013-2014-ben útszóró só beszerzésére írták ki összesen 6 milliárd forint értékben, de voltak kisebb tételek, például útburkolati jelek festésére pályáztak összehangoltan a cégvezetők. Módszerük szerint előre megbeszélték a legalacsonyabb ajánlati árat, ez alá a megbeszéltek szerinti későbbi “vesztes” pályázók már nem mehettek. Egymás pályázati tevékenységéről tudva a közbeszerzésben egymásnak referenciát biztosítottak, segítettek a pályázati nyomtatványok kitöltésében. Az is előfordult, hogy az együttműködésért cserébe az alkufolyamat torzításában részt vevő cégek alvállalkozói megrendelést kaptak a későbbi győztestől – hangzott el.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek: