Elítélték az illegálisan szemetet lerakót


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Komáromi Járásbíróság jogerős büntetővégzésében egy év három hónapi – végrehajtásában két év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztés büntetést szabott ki azzal a férfival szemben, aki veszélyes hulladékot helyezett el engedély nélkül egy útmenti földterületen. 

A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 2020. szeptember 7-én a kora reggeli órákban házának udvarán felhalmozódott kb. egy köbméter mennyiségű háztartási- és textil hulladékot, műanyag csomagolási hulladékot, illetve veszélyes anyagokkal szennyezett csomagolási hulladékot, valamint építési-bontási hulladékot és azbesztet tartalmazó hullámpalákat felrakta a gépkocsija platójára. A hulladékot egy kisbéri, közút közelében fekvő, külterületi bokros, fás területre vitte és ott jogosulatlanul elhelyezte. A hulladék egy része, a veszélyes anyagokkal szennyezett csomagolási hulladékok és az azbesztet tartalmazó hullámpalák veszélyes hulladéknak minősülő anyagok voltak. Ezek a hulladékok alkalmasak az emberi egészség, a testi épség és a föld, a víz, illetve azok összetevőinek, illetve az élő szervezet egyedének a veszélyeztetésére. A vádlott a jogosulatlanul elhelyezett hulladékot már a nyomozás során elszállította, így a környezeti elemek további veszélyeztetettsége megszűnt.

A bíróság a fentiek alapján megállapította a vádiratban foglalt, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése büntette elkövetését, és 1 év 3 hónap szabadságvesztéssel sújtotta a vádlottat. A bíróság elrendelte, hogy a szabadságvesztést elrendelése esetén börtön fokozatban kell végrehajtani, de a végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztette. Kötelezte a bíróság a vádlottat a bűnügyi költségek megfizetésére is.

(birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2020. szeptember 16.

Lakossági hulladékégetés miatt járt el az ombudsman

Lakossági hulladékégetések esetén bizonytalanság van a jogalkalmazás, különösen a közvetett és közvetlen bizonyítási eszközök alkalmazhatósága tekintetében – állapította meg közös jelentésében az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese.