Elkábítottak és kifosztottak vendégeket egy fővárosi bárban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csoportosan elkövetett rablás miatt vádat emeltek egy budapesti, belvárosi bár üzletvezetője, egy pultosa és három törzsvendége ellen, akik egymással összejátszva elkábítottak, majd kifosztottak vendégeket – közölte a főváros főügyész hétfőn.

Ibolya Tibor közölte, az V. kerületi szórakozóhelyen az áldozatok italába bódító anyagot kevertek, majd amikor azok öntudatlan állapotba kerültek, összehangolt módon elvették értékeiket: a mobiltelefonjukat, az irataikat, a pénztárcájukat és a bankkártyájukat.

Az öt vádlott négy alkalommal összesen hat embert fosztott ki 2016-2017 telén, köztük brit és svéd állampolgárokat is – tette hozzá.

Az is előfordult – folytatta -, hogy a vádlottak a bódult sértetteket hazakísérték további értékeik megszerzése érdekében, valamint a bárban fizetéskor kifürkészett PIN-kódok felhasználásával a megszerzett bankkártyákkal is pénzt vettek le automatákból.

A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség a vádiratában többrendbeli, csoportosan elkövetett rablás bűntette és más bűncselekmények miatt az első- és a másodrendű vádlottra – ha beismerik bűnösségüket és lemondanak a tárgyalás jogáról – 6 év 6 hónap, illetve 7 év fegyházbüntetés, valamint pénzbüntetés kiszabását indítványozta, továbbá a megszerzett értékek erejéig vagyonelkobzást javasolt – közölte a főügyész.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.