Elkezdődött a körúti robbantó tárgyalása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A felkészülés során a tárgyaló bíró több mint 18.000 oldal terjedelmű nyomozati iratot
tanulmányozott át, az eljárásban eddig 22 szakértő és 63 tanú vett részt – derül ki a Fővárosi Törvényszék újságunkhoz eljuttatott közleményéből.


A Fővárosi Törvényszék 2018. január 31-én rövid sajtótájékoztatót tartott a Teréz körúti robbantás
miatt indult büntetőügy első tárgyalása előtt. Dr. Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője bevezetőjében elmondta, hogy 2016. szeptember 24-én késő este történt a Teréz körúton az a robbantás, amelyben két járőröző rendőr életveszélyesen megsérült és egy járókelő könnyebb sérüléseket szenvedett. Ezt követően a hatóságok nagy erőkkel folytatták a nyomozást, 2016. október 19-én elfogták a bűncselekmény feltételezett elkövetőjét.

A Központi Nyomozó Főügyészség 2017. december 11-én emelt vádat az ügyben, a vádirat két
pontból áll. Az első vádirati pont a robbantásról szól, ami miatt az ügyészség a vádlottat előre
kitervelten, aljas indokból, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntettének
kísérletével, illetve robbanóanyaggal és robbanószerrel visszaélés bűntettével vádolja. A második
vádirati pont a robbantás után, október elején megírt és el nem küldött levélről szól, amelyet a
vádlottól lefoglalt laptopon találtak meg a nyomozók. Ebben a levélben a vádlott kilátásba helyezte,
hogy további robbantásokat követ el, ha a Belügyminisztérium nem fizet ki 1 millió eurót. Emiatt az
ügyészség terrorcselekmény előkészületének a bűntettével is vádolja a terheltet. Az ügyészség
indítványozta, hogy a bíróság a vádlottat ítélje fegyházban végrehajtandó, életfogytig tartó
szabadságvesztésre.

A vádirat megérkezését követő napon, december 12-én az ügy bírája fenntartotta a vádlott előzetes
letartóztatását a szökés, elrejtőzés, és a bűnismétlés veszélye miatt. A vádlott Büntetés-Végrehajtási
Intézetben van.

A felkészülés során a tárgyaló bíró több mint 18.000 oldal terjedelmű nyomozati iratot
tanulmányozott át, az eljárásban eddig 22 szakértő és 63 tanú vett részt. A bíróság azonban nagyon
gyorsan, már január elején kitűzte az első tárgyalási napokat.

[htmlbox BDT]

 

Ezt követően dr. Vadász Viktor, a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumvezetője ismertette,
hogy a Fővárosi Törvényszék elnökének kezdeményezésére 2016 decemberétől a Büntető
Kollégiumban milyen intézkedéseket vezetett be a bírák támogatása és az ügyek minél gyorsabb
befejezése érdekében. Ezeknek a kedvező hatása már egy év elteltével érezhető. Kollégiumvezetői
intézkedés írja elő, hogy a soron kívüli ügyeket az ügy érkezéstől számítva a lehető leghamarabb ki
kell tűzni és kollégium vezetése az ítéletek írásba foglalását folyamatosan ellenőrzi. Annak
érdekében, hogy a bírák ezt teljesíthessék, a kollégium biztosítja számukra, hogy az általános
rendtől eltérően tarthassák meg a tárgyalásokat, bírósági titkár vagy fogalmazó segíti a munkájukat a
felkészülés és az ítéletek írása során, illetve az Országos Bírósági Hivatal támogatásával a
törvényszék beszédfelismerő szoftvert biztosít számukra.

Nagyobb figyelmet fordít a törvényszék a közérdeklődésre számot tartó ügyekre, ugyanis a bíróság
és a sajtó közös felelősségeként tekint a nyilvánosság pontos és időszerű tájékoztatására. A
kollégiumvezető célja a nyilvánosság tájékoztatásához fűződő közérdek érvényesülése mellett a
bírósági tárgyalások zavartalanságának, és az eljárási résztvevők személyiségi jogai megóvásának a
biztosítása.

A sajtószóvivő ismertette az eljárás várható „menetrendjét”. Az első tárgyalási napon az ügyész
részletesen ismerteti a vádat, majd a bíróság meghallgatja a vádlottat. A következő két tárgyalási
napon, február 5-én a bíróság meghallgatja a három sértettet, majd várhatóan szembesíti őket a
vádlottal. Február 7-én további 5 tanút hallgat meg. Február végétől előre láthatóan minden hétfőn
lesz majd tárgyalás az ügyben és ezeken a napokon további 55 tanú vallomásának a felolvasására,
térfigyelő kamerák felvételeinek a megtekintésére és a szakértők meghallgatására kerül sor. Ezt
követően a szóvivő beszélt a tárgyalási napokra történő regisztráció menetéről, a tárgyalótermi
elhelyezkedés, illetve a kép- és hangfelvétel készítésének rendjéről is.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

2024. szeptember 27.

110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság

2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.