Ellentmondásos a Rebisz-tiszt vallomása

Szerző: ugyvedvilag.hu
Dátum: 2013. október 2.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Televízió (MTV) székházának 2006-os ostromakor szolgálatban lévő M. Zoltánnak, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) volt műveletirányító tisztjének múlt heti vallomása több ponton is ellentmondásban van korábban tett vallomásaival – közölte a tárgyalást vezető Kiss Károly bíró kedden, a Fővárosi Törvényszéken.


A 2006-os őszi események miatt rendőri vezetők ellen indított per bírájának álláspontja szerint M. Zoltán, nyugállományú ezredes, ötödrendű vádlott egyebek mellett az MTV-székház ostromakor érvényes alá- és fölérendeltségi viszonyok meghatározása, illetve a szükséges védőfelszerelések pótlása kapcsán tett korábbi és jelenlegi nyilatkozatai eltérnek egymástól.

A vádlott a bíró kérdéseire válaszolva elmondta, hogy Lapid Lajos, a budapesti rendőrfőkapitány akkori közbiztonsági helyettese “izgatott lett”, amikor megtudta, hogy a kiképzésre érkezett baranyai és borsodi rendőrök közül többeknek nincs védőfelszerelése, ám a budapesti főkapitány helyettese így is a helyszínre vezényelte őket.

További kérdésekre válaszolva M. Zoltán kijelentette, hogy csak Lapid Lajossal tartott kapcsolatot, Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitánytól közvetlenül nem kapott utasítást. A Szabadság téri parancsnokság átvételéig nem volt tudomása arról, hogy ott erőszakos események zajlanak – tette hozzá.

Megfogalmazása szerint, ha tudta volna, hogy agresszív a tömeg a Szabadság téren, akkor “kézzel-lábbal” tiltakozott volna a borsodi és baranyai rendőrök kivezénylése ellen, hiszen ezt a lépést szakmailag sem tartotta volna helyesnek.

Mint elmondta a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól (BRFK) sem biztosítási, sem műveleti, sem híradós tervet nem kapott, így a helyi parancsnokok hívószámait sem ismerte. A Rebisz műveletirányító tisztjeként pedig nem volt alárendelve a BRFK-nak – hangsúlyozta.

M. Zoltán hozzátette: nem kapott törvényellenes utasításokat, így azokat továbbította alárendeltjeinek. Mint elmondta, normális esetben a helyszínbiztosítás parancsnokának – a per negyedrendű vádlottjának – utasításait kellett volna végrehajtania, ám nem volt vele kapcsolatban és sokáig azt sem tudta, hogy ki a parancsnok.

M. Zoltán nem emlékezett arra, hogy a tévéostrom előtt este 10 óra után felhívta-e őt a negyedrendű vádlott, és hogy beszéltek-e egymással. A negyedrendű vádlott ügyvédje ezt védence híváslistájára hivatkozva közölte, hogy beszéltek egymással. Kérdésre válaszolva M. Zoltán elmondta, hogy 800-900 rendőr kellett volna ahhoz, hogy elkezdhessék az “agresszív tömeg” oszlatását.

Egy másik kérdésre válaszolva elmondta, hogy 2006. október 23-án is műveletirányító tiszt volt, de nem tudja, hogy ki adott parancsot a lovas egységek bevetésére. A bíró a vádlottat többször nyugalomra intette és emlékeztette arra, hogy ki a vádlott. Arra is többször felhívta a figyelmét, hogy a feltett kérdésekre válaszoljon.

Amikor a bíró azt kérdezte a vádlottól, hogy “Megtehette volna, hogy nem rendeli ki a hiányos felszerelésű rendőröket?” – M. Zoltán közölte, hogy további vallomást nem kíván tenni és újabb kérdésekre sem kíván válaszolni.

A bíró ezután felolvasta M. Zoltán korábbi vallomásait, amelyeket a 2006. október 23-i budapesti összecsapásokkal kapcsolatban tett, majd ismertette a vádlott azon jelentéseit, amelyet közvetlenül az események után készített feletteseinek.

A vádirat szerint az akkori kormányfő, Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése után 2006. szeptember 18-án este demonstráció volt a Parlamentnél, majd a tüntetők egy csoportja az MTV Szabadság téri székházánál követelte, hogy olvassák be petíciójukat. Miután ez nem sikerült, a néhány száz fős tömegből kövekkel dobálták a székházat, és megtámadták a főbejáratot védelmező rendőrszázadot, többtucatnyi rendőr megsérült.

A vád szerint a század parancsnoka jelentette ugyan az ötödrendű vádlottnak, hogy védőfelszerelésük hiányos, de M. Zoltán – bár lett volna módja a hiányok pótlására – nem intézkedett. Ezért az ügyészség elöljárói gondoskodás elmulasztásával vádolja. A per csütörtökön folytatódik az ötödrendű vádlott egy másik, korabeli jelentésének ismertetésével, majd további vádlottakat hallgatnak meg.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó cikkek:


A munkavállaló személyiségi jogának korlátozása
2019. április 19.

A munkavállaló személyiségi jogának korlátozása

A munkavállalónak a párkapcsolatára vonatkozó adat védelméhez, illetve a magánélethez való jog személyiségi joga, így tőle erre nézve csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges.

Munkavállaló felelőssége a munkahelyi balesetért
2019. április 19.

Munkavállaló felelőssége a munkahelyi balesetért

A munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartása a baleset bekövetkezésénél nem állapítható meg, ha a munkáltató nem tett eleget az egészséges és biztonságos munkavégzés biztosítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

Felfüggesztett büntetést kapott az orvvadász
2019. április 18.

A Tapolcai Járásbíróság 2019. április 17-én kihirdetett ítéletével lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés, valamint orvvadászat bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat, és ezért őt két év – végrehajtásában négy évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte.

Nemzeti exportcikk lehet a digitális bíróságból
2019. április 17.

Együttműködési megállapodást kötött 2019. április 17-én dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, mely szerint a jövőben Magyarország bíróságai is bekapcsolódnak hazánk digitális exportjának fejlesztésébe.