Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden kihirdetett ítélete szerint a török hatóságok jogsértően jártak el két ismert újságíróval szemben, akiket őrizetbe vettek a 2016-os puccskísérletet követően.
A két felperest, Mehmet Altant és Sahin Alpay-t a 2016. július 15-ei puccskísérlet után indult tisztogatások keretében helyezték előzetes letartóztatásba. Ankara az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim hitszónok terrorszervezetnek nyilvánított nemzetközi hálózatát tette felelőssé az összeesküvésért, a két férfi pedig olyan, a Gülen-mozgalomhoz kötődő sajtóorgánumoknál dolgozott, amelyeket a hatalomátvételi kísérletet követően bezárattak.
Elsőfokú ítéletében az EJEB megállapította, hogy eljárásukkal a hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a szabadsághoz és biztonsághoz való jogról, illetve a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikkét, és ezért fejenként 21 500 euró kártérítést és perköltséget ítélt meg a panaszosoknak.
[htmlbox BDT]
Törökországban a puccskísérlet után bevezetett rendkívüli állapot keretében sok újságírót helyeztek előzetes letartóztatásba, és megannyi sajtóorgánumot bezártak terrorpropaganda vádjával.
A strasbourgi bírák leszögezték: „a kormány bírálatának (…) nem kellene olyan súlyos büntetővádakat maga után vonnia, mint a terrorszervezetben való részvétel”.
Altant életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték az alkotmányos rend megdöntésének kísérlete miatt, Alpay pedig még vár a tárgyalására. A török alkotmánybíróság jogsértésre hivatkozva januárban elrendelte a két bebörtönzött újságíró szabadlábra helyezését, az illetékes török büntető törvényszék azonban úgy döntött, továbbra is fenntartja vizsgálati őrizetüket. Alpay-t végül pénteken házi őrizetbe helyezték.
Az EJEB határozatai kötelezőek az Európa Tanács 47 tagországa számára, de a verdikt egyelőre nem jogerős, még Törökország és a panaszosok is fellebbezhetnek.
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
