Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Meghosszabbították a kiskorúakat veszélyeztető pár előzetes letartóztatását – írja közleményében a Fővárosi Törvényszék.
A Budai Központi Kerületi Bíróság a 2016. augusztus 15. napján kelt, nem jogerős végzésével három hónappal, 2016. november 17. napjáig meghosszabbította annak a két gyanúsítottnak az előzetes letartóztatását, akikkel szemben kiskorú veszélyeztetésének bűntette és más bűncselekmények miatt folyik nyomozás.
A gyanúsítottak élettársak, J. Sz. Bernadettnek két kiskorú gyermeke van, egy három éves kisfiú és egy két éves kislány. A gyanúsított édesanya rendszeresen megszegte szülői kötelezettségét, élettársa H. L. József gyanúsított pedig nevelési kötelezettségéből adódó szabályokat, a gyermekek nevelését mindketten súlyosan elhanyagolták, a gyermekekkel rendszeresen nem foglalkoztak, mindkét gyermeken látszik a szülői gondatlanság.
2016. június 22-én H. L. József gyanúsított felügyelete alatt a lakásban egy ismeretlen személy szexuálisan bántalmazta a két éves kislány sértettet, melynek következtében műtéti beavatkozásra került sor. A sérülések gyógytartama nyolc napon túli, nem zárható ki a maradandó fogyatékosság vagy a súlyos egészségromlás sem.
A Fővárosi Főügyészség a szökés és elrejtőzés, valamint a bizonyítás meghiúsításának veszélye miatt indítványozta a gyanúsítottakkal szembeni kényszerintézkedés meghosszabbítását. A bíróság az ügyészi indítványt megalapozottnak találta.
A döntés szerint a bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúját a rendőri jelentések, tanúvallomások, a gyermekotthon feljegyzése, az orvosi iratok és a gyanúsított anya részbeni beismerő vallomása személyre szabottan is megfelelően alátámasztják az egyes gyanúsítottak esetében. A gyanúsítottak terhére rótt bűncselekmények száma, jellege, azok többszörös halmazata, a kegyetlenség és a fokozódó agresszió jegyeit mutató elkövetési módja, a gyanú szerinti bűncselekmények időben elhúzódó jellege, azok kiemelkedő tárgyi súlya és a bizonyítottság esetén kiszabható halmazati büntetés mértéke együttesen alapozzák meg a gyanúsítottak esetében a szökés, elrejtőzés veszélyét, figyelemmel kedvezőtlen egzisztenciális körülményeikre is.
A gyanú szerinti bűncselekmények jellegére, elkövetési módjára, a sértettek személyére és életkorára, valamint azon körülményre tekintettel – hogy az ügyben tanúként kihallgatott, illetve kihallgatandó személyek részben a gyanúsítottakkal baráti, ismerősi viszonyban állnak –, továbbra is megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsítottak szabadlábra bocsátásuk esetén ezen személyek befolyásolásával a bizonyítási eljárás meghiúsítására törekednének. A bíróság álláspontja szerint a fenti körülmények alapján megállapítható, hogy nagyobb súllyal esik latba a bizonyítás eredményességében kifejeződő közérdek, mint a gyanúsítottak személyi szabadságának biztosítása, ezért annak elvonása az eljárás jelen szakaszában is indokolt.
Az ügyben a nyomozás folyamatban van, a soronkívüliség elvének szem előtt tartása mellett. A tényállás teljes körű felderítése érdekében további nyomozati cselekmények elvégzése szükséges, zárul a közlemény.
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
2025 februárjától változik a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. és 18. cikke – hívja fel a figyelmet honlapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!