Előzetesben marad az ingatlancsaló


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gyanú szerint két cég vezetőjeként sorra csalt az előlegként felvett pénzzel. A férfit már büntették hasonló tetteiért – derül ki a Fővárosi Törvényszék lapunkhoz eljuttatott közleményéből.


A Budai Központi Kerületi Bíróság 2016. december 30-án további három hónappal – 2017. március 1-ig – meghosszabbította annak a budapesti férfinak az előzetes letartóztatását, aki a megalapozott gyanú szerint két, ingatlanközvetítéssel és -értékesítéssel foglalkozó cég vezető tisztségviselőjeként az ügyfelei sérelmére sorozatjelleggel követett el jelentős kárt okozó csalásokat.

A gyanúsított egy – fő tevékenységét tekintve – banki hitelekkel terhelt és követeléskezelésre kiadott ingatlanok közvetítésével és értékesítésével foglalkozó zrt. ügyvezetőjeként, valamint egy ingatlanközvetítő kft. vezető tisztségviselőjeként eljárva – a megalapozott gyanú szerint – sorozatjelleggel követett el csalásokat. A vállalkozások ügyfeleiket arról tájékoztatták, hogy a cégek a jelzálogjogosult bankoktól jelentősen a piaci ár alatt tudnak lakásokat vásárolni, melyeket először tehermentesítenek, majd ezután az ügyfelek részére – a piaci árnál jóval kisebb összegért – továbbértékesítenek.

2011-től kezdődően Sz. Z. I. gyanúsított, valamint az ő meghatalmazása alapján eljáró személyek több magán- és jogi személlyel kötöttek ingatlan adásvételi szerződést, melyben a felek abban állapodtak meg, hogy az ingatlanforgalmazó zrt. vagy kft. a vevő által kiválasztott ingatlan tulajdonjogát megszerzi, azt tehermentesíti, majd az immár a cég tulajdonában álló ingatlant végleges adásvételi szerződés keretében a vevő részére értékesíti. A vételár felének megfelelő összegű vételárelőleget, valamint a foglalót a sértetteknek már az előszerződés megkötésekor ki kellett fizetniük.

[htmlbox Polgári_jog_folyóirat]

 

A rendelkezésre álló adatok szerint a gyanúsított több esetben kísérletet sem tett az előszerződésben megjelölt ingatlan megszerzésére, több ingatlant – melyek tulajdonjogát megszerezte – nem az előszerződés szerinti vevő részére, hanem harmadik személynek értékesített. Arra is volt példa, hogy a zrt. ugyanarra az ingatlanra vonatkozóan több sértettel is kötött ingatlan adásvételi szerződést.

A foglalóként és vételárelőlegként átvett összegeket a gyanúsított nem a szóban forgó ingatlanok megszerzésére és tehermentesítésére fordította, hanem ismeretlen célra használta fel – az előszerződésekben rögzített összegeket pedig a sértettek részére nem, vagy csak részben fizette vissza.

A gyanúsított cselekményei – bizonyítottság esetén – jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettének megállapítására alkalmasak.

A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség a bizonyítási eljárás megnehezítésének vagy meghiúsításának, valamint a bűnismétlés veszélyére hivatkozva kezdeményezte a gyanúsított előzetes letartóztatásának meghosszabbítását.

A bíróság az ügyészi indítványt megalapozottnak találta. Indokolásában kifejtette, hogy az előzetes letartóztatás elrendelése óta a gyanúsított terhére rótt bűncselekmények köre bővült, a megalapozott gyanú tovább erősödött.

A bíróság kiemelte, hogy a gyanúsított büntetett előéletű: jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt mint többszörös visszaesőt egyszer már öt év fegyházbüntetésre ítélték.

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.