Elterjedt a weboldalak önkényes blokkolása
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európa Tanács tagállamaiban széles körben elterjedt internetes oldalak önkényes elérhetetlenné tétele veszélyezteti a véleménynyilvánítás szabadságát – jelentette ki Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa kedden kiadott jelentésében.
Mint elmondta, nem újkeletű, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács tagországiban egyre többször fordul elő, hogy bizonyos oldalak elérhetetlenné tételével cenzúrázzák az online fórumokon fellelhető információkat. Az azonosításhoz használt, úgynevezett internetes protokoll (IP) címek, vagy domain név-kiterjesztésekhez való hozzáférés tiltása által megakadályozzák bizonyos webhelyeken elérhető tartalmak egy részének elérését a végfelhasználókhoz.
Az emberi jogi biztos beszámolója szerint Azerbajdzsánban például a közrend megzavarására hivatkozva több rádió és ellenzéki újság honlapját tették elérhetetlenné, amely nem hagy teret az ország független hírszolgáltatásának. Törökország 49 weboldal blokkolásáról döntött. Többek között a kurd kisebbség honlapjai és Twitter-fiókja elérhetetlen, valamint nem hozzáférhető a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap honlapja, a szexuális kisebbségek internetes oldalai és számos iszlám ellenesnek mondott weboldal sem. Ukrajnában rendelet tiltja a hozzáférést számos orosz tulajdonban lévő internetes oldalhoz és a közösségi média weboldalaihoz. Oroszországban csak 2016-ban nem kevesebb, mint 87 ezer webcímet tiltottak be, amelyek egy része állítólag tömeges zavargásokra szólítottak fel, vagy más szélsőséges tartalmak terjesztését célozták.
Muiznieks elmondta, számos európai tanácsi tagállamban a terrorizmus elleni fellépésről szóló jogszabályok előzetes engedély nélkül teszik lehetővé, hogy a nemzeti hírszerző szolgálatok akár öt napig is letilthassák bizonyos weboldalak elérhetőségét.
[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]
Az emberi jogi biztos véleménye szerint az említett problémák azt a tényt tükrözik, hogy amikor az államok törvényes célok alapján, például a gyermekpornográfia, terrorizmus, vagy gyűlöletbeszéd terjedésének megakadályozása érdekében vezetnek be tiltó intézkedést bizonyos weboldalakkal szemben, hajlamosak arra, hogy kiterjesszék azt más olyan tartalmakra is, amelyek ellentétesek érdekeikkel.
Muiznieks kijelentette, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az internetes tartalmakhoz való hozzáférésre vonatkozó minden korlátozás szigorú és kiszámítható jogi kereten alapuljon, amely szabályozza az ilyen korlátozások alkalmazási körét és biztosítja a bírósági felügyelet garanciáját a lehetséges visszaélések megakadályozása érdekében. Ezenkívül a nemzeti bíróságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy szükséges és arányos-e a tiltó intézkedés, valamint elég célzott-e ahhoz, hogy csak a zárolást igénylő konkrét tartalmat érintse – húzta alá az emberi jogi biztos.
(MTI)
