Építőipari jogszabály-módosítások jönnek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elsősorban a lánctartozások visszaszorítását szolgálja a polgári törvénykönyv (Ptk.), a közbeszerzési törvény és számos más jogszabály módosítása, amelyek folyamatosan lépnek hatályba – mondta Balázs Tamás, a Balázs & Holló Ügyvédi iroda vezető partnere egy budapesti sajtótájékoztatón.

A jövő hónaptól működik a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ), amely ellenőrzi az elvégzett építőipari munkát, és a véleményét elfogadja a bíróság is. Ehhez kapcsolódva módosul a polgári eljárási törvény is, mivel az ilyen ügyeket a bíróságok gyorsított eljárásban tárgyalják. A fő szabály az, hogy legalább 400 millió forintnak kell lennie a követelésnek, hogy gyorsított eljárást lehessen alkalmazni, ez esetben viszont kivételt tesz a törvény, és kisebb összegre is jár a kedvezmény.

A TSZSZ miatt módosult a rendőrségi törvény is. Amennyiben a szakértőt nem engedik be a helyszínre, a rendőrség segítségét kérheti, és az akadályozó fizeti a rendőri intézkedés számláját.

A Ptk. módosítása az építőipari tevékenységekre 30 napos fizetési határidőt ír elő szeptembertől. A felek 60 napos fizetést is kiköthetnek, de az ennél hosszabb fizetési határidő miatt már érvénytelen a szerződés. Amennyiben hatóság (az állam) áll a megrendelői pozícióban, akkor a 30 napon túli fizetési határidő kikötése érvényteleníti a szerződést.

Már 2009 októberétől csak az végezhet építőipari kivitelezést, aki regisztrálta magát a kereskedelmi kamaránál. Ez év elejétől aki regisztráció nélkül dolgozik, azt kötelező megbírságolni. Júliustól pedig az alvállalkozóit ki nem fizető építési vállalkozót törölni lehet a regiszterből. Ha bíróság állapítja meg, hogy a fővállalkozó adósa maradt az alvállalkozónak, akkor értesítenie kell a kamarát. Erről Gulyás Dániel, az ügyvédi iroda ügyvédjelöltje beszélt a tájékoztatón.

A nem fizetés miatt született elmarasztaló bírósági ítéleteket egy állami honlapon, az Állami Építésügyi Nyilvántartásban kell közzétenni.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. január 25.

66.000 oldalnyi peranyag, 300 tanú és 210 órányi hang- és képfelvétel

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én emelt vádat V. L. és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken, ahol az I., a X., a XI., a XV., a XVII., a XVIII., a XIX. és a XX.rendű terheltek vonatkozásában már 2020 júniusában ügydöntő határozatot hoztak. A fent felsorolt vádlottak voltak azok, akik beismerték bűnösségüket és lemondtak a bizonyításról. Velük szemben tehát a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa – a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának másodfokú határozatával – már korábban jogerősen befejezte az eljárást.

2023. január 25.

Internetes csapdára figyelmeztetnek az európai hatóságok

Az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok trükkös gyakorlatra hívják fel a figyelmet az online térben: egyes cégek rejtett módon veszik rá a gyanútlan felhasználókat szolgáltatásaik előfizetésre. A Gazdasági Versenyhivatal is találkozott már hasonlóval, mostantól pedig a bankkártya-társaságok is segítik a hatóságokat a fellépésben.

2023. január 24.

Novák Katalin és az elnöki kegyelemem intézménye

Novák Katalin hivatala első 8 hónapjában nemcsak olyan bőkezűen mérte az államfői kegyelmet, mint negyed évszázada senki, de megdöntött egy másik rekordot is: 10 év után először ő határozott speciális, eljárási kegyelmi kérvényről pozitívan, ráadásul rögtön hétszer.