Építőipari jogszabály-módosítások jönnek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elsősorban a lánctartozások visszaszorítását szolgálja a polgári törvénykönyv (Ptk.), a közbeszerzési törvény és számos más jogszabály módosítása, amelyek folyamatosan lépnek hatályba – mondta Balázs Tamás, a Balázs & Holló Ügyvédi iroda vezető partnere egy budapesti sajtótájékoztatón.


A jövő hónaptól működik a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ), amely ellenőrzi az elvégzett építőipari munkát, és a véleményét elfogadja a bíróság is. Ehhez kapcsolódva módosul a polgári eljárási törvény is, mivel az ilyen ügyeket a bíróságok gyorsított eljárásban tárgyalják. A fő szabály az, hogy legalább 400 millió forintnak kell lennie a követelésnek, hogy gyorsított eljárást lehessen alkalmazni, ez esetben viszont kivételt tesz a törvény, és kisebb összegre is jár a kedvezmény.

A TSZSZ miatt módosult a rendőrségi törvény is. Amennyiben a szakértőt nem engedik be a helyszínre, a rendőrség segítségét kérheti, és az akadályozó fizeti a rendőri intézkedés számláját.

A Ptk. módosítása az építőipari tevékenységekre 30 napos fizetési határidőt ír elő szeptembertől. A felek 60 napos fizetést is kiköthetnek, de az ennél hosszabb fizetési határidő miatt már érvénytelen a szerződés. Amennyiben hatóság (az állam) áll a megrendelői pozícióban, akkor a 30 napon túli fizetési határidő kikötése érvényteleníti a szerződést.

Már 2009 októberétől csak az végezhet építőipari kivitelezést, aki regisztrálta magát a kereskedelmi kamaránál. Ez év elejétől aki regisztráció nélkül dolgozik, azt kötelező megbírságolni. Júliustól pedig az alvállalkozóit ki nem fizető építési vállalkozót törölni lehet a regiszterből. Ha bíróság állapítja meg, hogy a fővállalkozó adósa maradt az alvállalkozónak, akkor értesítenie kell a kamarát. Erről Gulyás Dániel, az ügyvédi iroda ügyvédjelöltje beszélt a tájékoztatón.

A nem fizetés miatt született elmarasztaló bírósági ítéleteket egy állami honlapon, az Állami Építésügyi Nyilvántartásban kell közzétenni.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.