Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Elsősorban a lánctartozások visszaszorítását szolgálja a polgári törvénykönyv (Ptk.), a közbeszerzési törvény és számos más jogszabály módosítása, amelyek folyamatosan lépnek hatályba – mondta Balázs Tamás, a Balázs & Holló Ügyvédi iroda vezető partnere egy budapesti sajtótájékoztatón.
A jövő hónaptól működik a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ), amely ellenőrzi az elvégzett építőipari munkát, és a véleményét elfogadja a bíróság is. Ehhez kapcsolódva módosul a polgári eljárási törvény is, mivel az ilyen ügyeket a bíróságok gyorsított eljárásban tárgyalják. A fő szabály az, hogy legalább 400 millió forintnak kell lennie a követelésnek, hogy gyorsított eljárást lehessen alkalmazni, ez esetben viszont kivételt tesz a törvény, és kisebb összegre is jár a kedvezmény.
A TSZSZ miatt módosult a rendőrségi törvény is. Amennyiben a szakértőt nem engedik be a helyszínre, a rendőrség segítségét kérheti, és az akadályozó fizeti a rendőri intézkedés számláját.
A Ptk. módosítása az építőipari tevékenységekre 30 napos fizetési határidőt ír elő szeptembertől. A felek 60 napos fizetést is kiköthetnek, de az ennél hosszabb fizetési határidő miatt már érvénytelen a szerződés. Amennyiben hatóság (az állam) áll a megrendelői pozícióban, akkor a 30 napon túli fizetési határidő kikötése érvényteleníti a szerződést.
Már 2009 októberétől csak az végezhet építőipari kivitelezést, aki regisztrálta magát a kereskedelmi kamaránál. Ez év elejétől aki regisztráció nélkül dolgozik, azt kötelező megbírságolni. Júliustól pedig az alvállalkozóit ki nem fizető építési vállalkozót törölni lehet a regiszterből. Ha bíróság állapítja meg, hogy a fővállalkozó adósa maradt az alvállalkozónak, akkor értesítenie kell a kamarát. Erről Gulyás Dániel, az ügyvédi iroda ügyvédjelöltje beszélt a tájékoztatón.
A nem fizetés miatt született elmarasztaló bírósági ítéleteket egy állami honlapon, az Állami Építésügyi Nyilvántartásban kell közzétenni.
(Forrás: MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
