Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Érvénytelenítette a bíróság a luxemburgi adókönnyítésekről kiszivárogtató Antoine Deltour büntetését.
Az ügyben eljáró luxemburgi semmítőszék eltörölte a hat hónap felfüggesztett börtönbüntetést és 1500 eurós pénzbírságot magában foglaló ítéletet, amelyet korábban Antoine Deltourra, a PWC (korábbi nevén PriceWaterhouseCoopers) könyvvizsgáló cég egykori munkatársára szabtak ki, amiért társával dokumentumok ezreit szivárogtatta ki a nemzetközi vállalatoknak nyújtott luxemburgi adókönnyítésekről.
A másik kiszivárogtató, Raphael Halet ítéletének eltörlését elutasította a semmítőszék, helybehagyva a rá kiszabott 1000 eurós pénzbüntetést. A harmadik vádlottat, Edouard Perrin újságírót pedig már korábban minden vád alól felmentették.
Sajtótájékoztatóján Deltour reményét fejezte ki, hogy a mostani határozat végül a teljes felmentéséhez fog vezetni.
Jávor Benedek zöldpárti európai parlamenti képviselő a frakciója nevében leszögezte: Deltour és Halet bátor cselekedetei létfontosságúak voltak ahhoz, hogy nyilvánosságra kerüljön az adóbotrány. Hozzátette, ilyen ügyben senki ellen nem szabadna vádat emelni.
[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]
„Horizontális, EU-s szintű védelemre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a fontos közérdeket szolgáló jövőbeli kiszivárogtatók ne legyenek kitéve hasonló gyötrelmeknek” – közölte a képviselő.
A döntést a Transparency International nemzetközi korrupcióellenes szervezet is üdvözölte.
Sajtóhírek szerint az évek óta húzódó perben további fellebbezések várhatók.
A LuxLeaks-botrány nem sokkal Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének 2014. novemberi hivatalba lépését követően robbant ki, miután oknyomozó újságírók a kiszivárgott iratok alapján feltárták, hogy Juncker miniszterelnöksége alatt a nagyhercegség adóhivatala gyakorlatilag ipari léptékben tette lehetővé multinacionális vállalatok – például az IKEA, a Pepsi vagy a Deutsche Bank – számára, hogy a máshol keletkezett bevételeik után, elvben más országokban fizetendő adójukat Luxemburgban róják le, de csak a töredékében.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
