Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Minden állam felelőssége, hogy védelmi intézkedéseket hozzon vészhelyzet esetén, a kormányoknak azonban ragaszkodniuk kell az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglaltak betartásához is, amikor új rendeleteket fogadnak el a koronavírus-járvány okozta válság kezelésére – jelentette ki Rik Daems, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke kedden.
Daems arra figyelmeztetett, hogy egy vészhelyzet az Emberi Jogok Európai Egyezménye által rögzített korlátokat meghaladó intézkedések bevezetését is igényelheti, megfelelő garanciák nélkül azonban ezek az intézkedések komoly kockázatot jelenthetnek a demokráciára, az emberi jogokra és a jogállamiságra nézve.
Az egyezmény bármilyen körülmény esetén alkalmazható, és bizonyos eltéréseket is megenged a benne foglalt jogoktól, azonban a jogállamiság alapvető biztosítékait, különösen a jogszabályok betartását, a hatékony parlamenti felügyeletet, a független bírósági ellenőrzést és a hatékony jogorvoslati lehetőségek fenntartását még vészhelyzet esetén is fenn kell tartani.
A közbiztonság, az egészség megőrzése és a rend fenntartása érdekében hozott intézkedéseknek vagy korlátozásoknak arányosnak kell lenniük. Az egyezménytől való eltérést igénylő vészhelyzet időtartamát, körülményeit és hatályát korlátozni kell. A vészhelyzeti hatásköröket pedig csak az adott cél érdekében szabad kiterjeszteni – mondta.
A PACE elnöke arra szólította fel a tagállamokat és parlamentjeiket, hogy folytassák a koronavírus elleni küzdelmet. Folyamatosan vizsgálják felül a szükséghelyzetet és az annak alapján hozott intézkedések fenntartásának szükségességét. Biztosítsák továbbá, hogy a demokrácia normáit biztosító alkotmányos ellenőrzések és egyensúlyok rendszere továbbra is működjön.
„Biztos vagyok abban, hogy ezek mentén cselekedve az Európa Tanács valamennyi tagországa legyőzi a válságot anélkül, hogy felhagynának közös értékeink betartásával” – fogalmazott a PACE elnöke.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
