EU-bíróság: fellebbezéskor is vizsgálni kell a tisztességtelen szerződéseket


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Polgári peres eljárásoknál a fellebbviteli bíróság is köteles hivatalból értékelni, hogy egy szerződés egyes feltételei tisztességtelenek-e, ha a törvényszék az elsőfokú eljárás adatai alapján rendelkezik az ehhez szükséges ténybeli és jogi elemekkel – állapította meg egy devizahiteles ügyében az Európai Unió Bírósága.


A jogvitában a Fővárosi Törvényszék kérte ki az uniós bíróság véleményét egy olyan ügyben, amelyben a felperes azt kérte, hogy az igazságszolgáltatás mondja ki: a svájcifrankhiteléről szóló szerződésének egyes pontjai tisztességtelenek és ezért semmisek. A felperes azokat a pontokat kifogásolja, amelyek meghatározott körülmények között egyoldalú szerződésmódosításra, akár kamatemelésre, vagy új díjak és költségek bevezetésére jogosítják fel a bankot.

A Fővárosi Törvényszék azért nem volt biztos a dolgában, mert az elsőfokú eljárásban az igazságszolgáltatás ezt nem vizsgálta, a magyar szabályozás szerint pedig a fellebbezési eljárásban új tények és új bizonyítékok főszabályként már nem vehetők figyelembe.

Az Európai Bíróság megítélése szerint viszont ebben az esetben nincs szó új tényekről vagy bizonyítékokról, ezért a fellebbviteli bíróságnak az első fokú eljárás adatai, bizonyítékai alapján van hatásköre arra, hogy megvizsgálja, fennáll-e semmisségi ok valamely szerződési feltétel vonatkozásában még akkor is, ha az a peres fél, aki fellebbezési kérelmét erre alapozhatta volna, e semmisségi okra nem hivatkozott.

„Ilyen körülmények között (…) a fellebbviteli bíróság nemcsak jogosult, hanem köteles is a vitatott szerződési feltételek tisztességtelen jellegének az értékelésére” – fogalmaz az Európai Bíróság által kiadott sajtóközlemény.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Csökkenő kkv terhek, szigorítások a közreműködők tevékenységében – Módosult az ESG törvény

Négy hónappal az új ESG törvény elfogadását követően jelent meg a törvény első módosítása, amely számos ponton átalakítja, illetve kiegészíti az ESG adatszolgáltatásra, a nyilvántartásokra és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) megillető hatósági jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket. A módosításról Györfi-Tóth Péter, partner, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének vezetője és Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje készítettek összefoglalót.