EU-biztos: a következő brüsszeli jogállamisági jelentés a közszolgálati média helyzetével is foglalkozik

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Korábbi gyakorlatát kibővítve az Európai Bizottság az európai uniós tagállamok közszolgálati médiájának helyzetét és az Emberi Jogok Európai Bíróságán született ítéletek végrehajtását is vizsgálja a tavalyi évre vonatkozó jogállamisági jelentésben, amelyet várhatóan júliusban tesz közzé – jelentette be Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén.

Mint mondta a jelentés olyan aktuális kérdésekkel is foglalkozik, mint a nemzeti fékek és ellensúlyok működése a tagállamok koronavírus-járványra adott intézkedéseiben, továbbá a kémszoftverek, különösen a Pegasus szoftver használata több tagállamban.

Az EP plénuma csütörtökön vitatta meg három uniós tagállam, Görögország, Málta és Spanyolország jogállami jelentéstervezetét. Jourová Máltával kapcsolatban elmondta, továbbra is vannak kihívások, például az igazságszolgáltatás hatékonyságának területén, mivel az eljárások időtartama az elmúlt években tovább növekedett, és a jogerős ítéletek végrehajtásának nehézkessége is aggályokat vet fel.

Görögországot illetően a bizottság ajánlásokat fogalmazott meg arra, hogy vegye figyelembe a bírói kinevezésekre vonatkozó európai normákat. „A médiaágazat kihívásai, például a tulajdonviszonyok átláthatósága, az újságírók elleni fenyegetések és támadások, illetve a médiaszabályozók forrásainak megfelelősége szintén továbbra is aggodalomra ad okot” – emelte ki a biztos.

Spanyolországgal kapcsolatban megjegyezte, hogy Madrid növelte az ügyészségi szolgálatokra szánt források mennyiségét, de a magas szintű korrupciós ügyek üldözése továbbra is gondot jelent, mivel az eljárások hosszadalmasak és bonyolultak. A bizottság azt is ajánlotta Spanyolországnak, hogy erősítse meg a főügyészi statútumot, különösen a főügyész és a kormány hivatali idejének szétválasztása tekintetében. Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője a vitához felszólalva azt mondta, hogy „a magyar kormány nem csak fittyet hány az országspecifikus ajánlásokra, de továbbra is uniós pénzek felhasználásával építi le a magyar demokráciát.”
Úgy vélte, „a bizottság nem teheti meg, hogy a kormány bűnei miatt a magyar emberektől vonja el az uniós forrásokat.”

„A magyar kormány ezt kihasználja, és tovább szítja az unióellenes érzelmeket a magyar társadalomban, és tudjuk, hogy a hangulatkeltés és a folyamatos ‘brüsszelezés’ hova vezet” – fogalmazott. Véleménye szerint tragédia lenne, ha Magyarországot kivezetnék az EU-ból, nemcsak a magyar emberek, hanem egész Európa számára is.
Donáth Anna szerint „az uniós forrásokat a magyar kormány kikerülésével közvetlenül azoknak kell adni, akiknek a legjobban szüksége van rá, akiknek ezt szánták: az önkormányzatoknak, a vállalkozásoknak és a civil szervezeteknek, mert csak így biztosítható, hogy ezeket a pénzeket nem lopják el”.

(MTI)