EU-s jogot sért a török teherautókra kivetett magyar adó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A török tehergépjárművekre kivetett magyar gépjárműadó nincs összhangban az uniós joggal, ugyanis a vizsgált adó az EU-Törökország Társulási Tanács határozata alapján a vámmal azonos hatású díjnak minősül – ismertette az uniós főtanácsnok indítványát az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága csütörtökön.


A bírósági tájékoztatás szerint Henrik Saugmandsgaard Oe főtanácsnok indítványában hangsúlyozta, a vámmal azonos hatású díj megfizetésének alkalmazása az Európai Unió és a Törökország között fennálló vámunió hatálya alá tartozó árukat illetően nem megengedett.

Az ügy résztelteit ismertetve az uniós bíróság arról tájékoztatott, hogy az Istanbul Lojistik nevű török cég Németországba tartó kamionját a magyar hatóságok feltartóztatták és azt állapították meg, hogy a vállalkozás elmulasztotta befizetni a magyar jogszabályok által előírt gépjárműadót, ezért a céget súlyos pénzbírsággal sújtották.

A főtanácsnok arra emlékeztetett, hogy a társulási tanács határozata által tiltott, vámmal azonos hatású díjnak kell tekinteni minden olyan pénzügyi terhet – bármi legyen is az elnevezése és alkalmazásának módja -, amely a határ átlépésének tényéből eredően sújtja az árukat, anélkül hogy a szó szoros értelmében vett vámnak minősülne.

A dán főtanácsnok azt is megállapította, hogy a vitatott adó alkalmazási feltételei – különösen annak beszedési szabályai és az abból eredő szállítási többletköltségek – nem azonosak a Magyarországon nyilvántartott gépjárművek és a Törökországban regisztrált gépjárművek esetében. Ebből következően a szóban forgó adót, amelyet a török tehergépjárművekre a határ átlépése miatt vettettek ki, úgy kell tekinteni, mint amellyel egyoldalúan sújtják a Törökországból az EU piacára tartó árukat.

[htmlbox jogtar_kepzes]

 

Végezetül a főtanácsnok rámutatatott, hogy a magyar kormány által felhozott indok – amely szerint a kérdéses adót az úthálózat javítása és karbantartására és finanszírozására vetik ki a török tehergépjárművekre -, nem fogadható el, mivel e szolgáltatások nem kizárólag az adó megfizetésére kötelezett gazdasági szereplők javát szolgálják, tehát nem igazolhatják részükről a pénzbeli ellenszolgáltatás fennállását.

Az uniós főtanácsnok feladata, hogy – pártatlanul és függetlenül eljárva – a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen az uniós bíróság elé. Véleménye nem köti a bíróságot, de a végső ítélet az esetek jelentős részében egybeesik azzal.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága