Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A családegyesítés iránt benyújtott kérelmeket akkor is meg kell vizsgálni, ha egy uniós lakos harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjával szemben beutazási tilalmat rendeltek el – közölte ítéletében az Európai Unió Bírósága kedden.
A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék ítélete szerint minden esetben, személyre szabottan kell vizsgálni egy uniós lakos és egy unión kívüli ország állampolgára közötti eltartotti viszony, valamint a beutazási tilalom alapjául szolgáló közrendre való veszélyesség fennállását.
Az ügy előzménye, hogy több, belgiumi lakóhellyel rendelkező, unión kívüli országból származó – Örményország, Oroszország, Uganda, Kenya, Nigéria, Albánia, Guinea – állampolgárral szemben kiutasítási és beutazási tilalomra vonatkozó határozatot hozott Belgium. Néhányukkal szemben e határozatot azzal az indokkal hozták meg, hogy veszélyt jelentenek a közrendre. Később az érintett személyek Belgiumban tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtottak be. Néhányuk mint belga állampolgár eltartott leszármazottja, mások mint belga kiskorú gyermek szülője, vagy mint belga állampolgárral fennálló stabil kapcsolatban törvényesen együtt élő élettárs. A kérelmeket a belga hatóságok azzal az indokkal nem vizsgálták, hogy az érintettekkel szemben érvényes beutazási tilalom van érvényben.
A bíróság arra emlékeztetett, ha egy ilyen határozat jogerőssé vált, azt csak visszavonása vagy felfüggesztése iránti kérelem külföldön történő benyújtása szüntetheti meg vagy függesztheti fel ideiglenesen.
[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]
Az ítélet szerint azonban veszélyeztetheti az uniós polgárságra vonatkozó jog hatékony érvényesülését, ha valamely unión kívüli országból származó egyén a vele szemben elrendelt beutazási tilalom megszüntetésének vagy felfüggesztésének kérelmezése céljából kénytelen elhagyni az unió területét.
A bíróság kimondta azt is, hogy ellentétes az uniós irányelvvel azon nemzeti gyakorlat, amely szerint anélkül fogadható el beutazási tilalommal párosuló kiutasítási határozat unión kívüli ország állampolgárával szemben, hogy figyelembe vennék a családi életével kapcsolatos, családegyesítést célzó tartózkodás iránti kérelmében említett tényezőket, különösen kiskorú gyermekének érdekeit.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
