EUB: jogsértő a kaszinók magyar szabályozása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hagyományos játékkaszinók üzemeltetéséhez adott koncessziók és az online kaszinójátékok szervezésére vonatkozó magyar szabályozás nem egyeztethető össze az uniós joggal – jelentette ki az Európai Unió Bírósága szerdán.


A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék ítéletében azt mondta ki, hogy a magyar szabályozás hátrányosan és megkülönböztető módon akadályozza a más tagállamban bejegyzett szerencsejáték-szervezők hozzáférését a magyar szerencsejáték-piachoz.

Ugyanakkor az állami monopólium alá tartozó sportfogadást és a lóversenyfogadást, valamint más szerencsejáték típusokat, különösen a hagyományos és az online kaszinójátékokat magában foglaló koncessziós szerencsejáték-piac szervezésének magyarországi kettős rendszere összeegyeztethető az uniós joggal – állapította meg az uniós bíróság.

A bíróság megállapította, hogy hátrányosan megkülönböztető jellegű korlátozásnak minősül, hogy a magyar jog az online kaszinójáték szervezését lehetővé tevő engedély megszerzését kizárólag az ország területén belül lévő játékkaszinót koncesszió alapján üzemeltetők számára tartja fenn. Az uniós bírák véleménye szerint „a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének ilyen radikális korlátozása” nem igazolható a magyar kormány által hivatkozott közrendi és közegészségügyi célokkal, mivel ezen célok kevésbé korlátozó intézkedésekkel is elérhetők lennének.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

 

A bíróság emlékeztetett: a magyar jog ugyan engedi a koncessziós szerződések megkötésére a pályázatok kiírását, de még nem írtak ki ilyen pályázatokat Magyarországon. Azon feltétel pedig, amely szerint az úgynevezett „megbízható” szerencsejáték-szervezőnek – akivel az állam a magyar jog értelmében koncessziós pályázat hiányában is köthet koncessziós szerződéseket – legalább tíz éven keresztül kell előzetesen szerencsejáték-szervező tevékenységet folytatnia Magyarországon, eltérő bánásmódnak minősül. A bíróság véleménye szerint e követelmény hátrányosabb helyzetbe hozza a más tagállamokban letelepedett szerencsejáték-szervezőket a belföldi gazdasági szereplőkhöz képest, akik könnyebben teljesíthetik a feltételt.

Ennek ismeretében a hagyományos játékkaszinók üzemeltetésére és az online kaszinójátékok szervezésére vonatkozó magyar szabályozás sem egyeztethető össze a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvével – húzta alá az uniós bíróság.

Az ügy előzménye, hogy Sporting Odds brit társaságot a magyar adóhatóság azért bírságolta meg, mert azt állapította meg, hogy a cég online szerencsejáték-szolgáltatásokat nyújtott, azonban nem rendelkezett a magyar jogszabályokban megkövetelt koncesszióval és engedéllyel. A Sporting Odds, miután úgy ítélte meg, hogy az online szerencsejáték szervezésére vonatkozó magyar szabályozás, és különösen az online kaszinójátékokra vonatkozó szabályok ellentétesek az uniós joggal, keresetet indított az adóhatóság határozatának felülvizsgálatára.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.