EuB: sérti az uniós jogot a magyar mobilfizetési rendszer


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarország megsértette az európai uniós jogot a mobilfizetési rendszer állami monopóliummá alakításával, a jogszabály ellentétes a szolgáltatásokról szóló közösségi irányelv rendelkezéseivel – mondta ki szerdán az Európai Bíróság.

A vonatkozó 2011-es magyar törvény értelmében a nemzeti mobilfizetési rendszer működtetésének kizárólagos joga a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. hatáskörébe tartozik. A szolgáltatóknak ezt a platformot kell kötelezően igénybe venniük, például a parkolásért és a közutak használatáért fizetendő díjak kiegyenlítésekor.

Az Európai Bizottság 2014-ben kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben, mondván, a törvény megfelelő indok nélkül jelentősen korlátozza a piaci versenyt.

Szerdai ítéletében a luxembourgi székhelyű törvényszék megállapította: a jogszabály összeegyeztethetetlen a szolgáltatási irányelvnek a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezéseivel, a vitatott intézkedések aránytalanul korlátozzák a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét.

Magyarország azzal érvelt, hogy a nemzeti mobilfizetési rendszer közérdekű feladat, amely úgynevezett általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősül, így az irányelv rendelkezései csak korlátozásokkal alkalmazandók.

A verdiktet ismertető közleményben hangsúlyozták, hogy a rendszer kialakítása során nem tettek eleget az arányosság követelményének, mivel „Magyarország maga is elismerte, hogy léteznének a vitatott szabályozásnál kevésbé kényszerítő, a letelepedés szabadságát kevésbé korlátozó intézkedések a kitűzött célok elérése érdekében”.

A bírói testület kiemelte: a monopóliummal elért eredmény például egy, versenyre nyitott eljáráson alapuló koncessziós rendszer létrehozásával is elérhető lenne.

Amennyiben a kötelezettségszegés megállapítást nyer az uniós bíróságon, a tagországnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat. Ha a bizottság úgy ítéli meg, hogy ez nem történt meg, akkor újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

Az okosbörtön, ahol nem lesz szükség kulcsra

Milyen lesz az okosbörtön-technológia a büntetés-végrehajtás rendszerében? Erről tartott előadást a Ludovika Szabadegyetem legújabb eseményén Biczó László b.v. dandártábornok.

2024. március 27.

Új uniós Ajánlás a hamisítás elleni küzdelem hatékonyságának és a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogok érvényesítésének megerősítésére

Az Európai Unió Bizottsága 2024. március 19-én ’hamisítás elleni uniós eszköztár’ (EU toolbox against counterfeiting) néven Ajánlást fogadott el az online és offline környezetben elkövetett hamisítások elleni küzdelem erősítése, valamint a szellemitulajdon-jogok hatékonyabb védelme céljából.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.