Fegyházba mennek az ügetős lövöldözők


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Fegyházbüntetésre ítélte első fokon a Fővárosi Törvényszék azt a férfit, aki a vád szerint előre kitervelten próbált megölni egy fogathajtót még 1996 novemberében a budapesti ügetőn; a bűncselekményben neki segítő két testvére és negyedik társa ugyancsak letöltendő szabadságvesztést kapott – derül ki a bírósági közleményből. 


A bíróság közlése szerint T. György máig ismeretlen okból határozta el a fogathajtó meggyilkolását. A bűncselekmény napján, 1996. november 13-án este négyszer lőtt rá áldozatára, akit három lövés talált el. Az életveszélyesen megsérült férfi egy istállóba menekült, sérülései maradandóak voltak. 

A nem jogerős ítélet szerint a lövést leadó T. György testvérei és a negyedik társuk bűnsegédként működtek közre a bűncselekményben azzal, hogy figyelőként biztosították társuk tettét, illetve közreműködtek a menekülésében.

Az ítélet szerint a bűncselekményben mások is részt vettek. V. Róbert esetében az eljárást elkülönítették, őt ugyanezért a bűncselekményért együttműködő terheltként még 2015-ben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Egy másik, a lövöldözéshez bűntársként kapcsolódó ember pedig az eljárás során elhunyt. 

A törvényszék kitért arra is, hogy a vádlottak közül a testvérek tagadták a bűncselekmény elkövetését, negyedik társuk azonban lényegében beismerő vallomást tett. A gyilkossági kísérlettel vádolt T. György szerint azért konspirált ellene nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda, mert számos bűncselekmény során nem volt hajlandó együttműködni velük. 

A bíróság azzal indokolta az eljárás jelentős elhúzódását, hogy a nyomozóhatóság 1997 júliusában megszüntette a nyomozást, mivel az elkövető kiléte akkor nem volt megállapítható. A Fővárosi Főügyészség 2014 szeptemberében döntött a nyomozás újbóli elrendeléséről, ennek eredményeként tavaly áprilisban emeltek vádat.  

 

A törvényszék a vádlottak bűnösségét a negyedik társ beismerő, saját magát és társait terhelő, valamint más tanúk vallomásaira, továbbá mobiltelefonos híváslistákra és cellainformációk adataira alapozta. A bíróság szerint a bizonyítási eljárás kuriózuma volt, hogy V. Róbertet úgynevezett zártcélú távközlő hálózat útján hallgatták meg, mert a tanú félt a vádlottaktól.

A bíróság közlése szerint a tárgyalási szakban sem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani, miért akarta lelőni a sértettet T. György, ez azonban nem volt akadálya a felelősségre vonásának. Jelezték: a vádlottak megtervezték az elkövetés helyét és idejét, a végrehajtás módját, felosztották egymás között a feladatokat, előzetesen terepszemlét tartottak, kiválasztották a lövés ideális pozícióját és a menekülési útvonalat is, ezért cselekményük előre kiterveltnek minősül.

Bár a bíróság enyhítő körülményként értékelte, hogy a bűncselekmény kísérleti szakaszban rekedt, ezt csak kis súllyal vette figyelembe, mert értékelése szerint T. György mindent megtett a sértett megölése érdekében, akinek életben maradása csak a véletlennek volt köszönhető. 

Az indoklás szerint a cselekmény végrehajtóját kellett a legsúlyosabb büntetéssel sújtani, ő 11 év fegyházbüntetést kapott, míg a két testvér 8-8-év fegyházbüntetést. Negyedik társukat – akinek beismerő vallomását enyhítő körülményként vette figyelembe a bíróság – 4 év fegyházbüntetésre ítélték. 

Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosításért, míg a vádlottak többnyire felmentés, illetve enyhítés miatt fellebbeztek. 

A vádhatóság kérte, hogy a testvéreket helyezzék előzetes letartóztatásba, azonban a bíróság fenntartotta házi őrizetüket, amit technikai eszköz alkalmazásával ellenőriznek. A törvényszék indoklása szerint a vádemelést követően a vádlottak nem szöktek el, a házi őrizettel továbbra is biztosítható a jelenlétük a büntetőeljárásban. Az eljárás másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.