Fehér kártyával csábítanák a digitális nomádokat Budapestre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy új törvényjavaslat alapján Magyarország csatlakozik azon országokhoz, amelyek digitálisnomád-vízummal próbálják magukhoz csábítani a technofil szabadúszókat.

2021. július végén kormányhatározat született arról, hogy Magyarország támogatja a digitális nomádok magyarországi beutazását és tartózkodását, amely alapján az új szabályozás tervezetét 2021. október 13-án nyújtotta be a belügyminiszter – olvasható a dr. Szabó Gergely, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda közleményében.

Az új javaslat célja a digitális nomádok magyarországi beutazását és tartózkodását elősegítő, ún. Fehér Kártya bevezetése, amely kifejezetten a digitális nomádok munkavégzésének körülményeihez, illetve jellemző életviteléhez igazodik. A Fehér Kártyát létrehozó, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról szóló 2007. évi II. törvényt („Harmtv.”) módosító szabályok tervezett hatálybalépési dátuma 2022. január 1.

A harmadik országok állampolgáraira volnatkozik

A Fehér Kártya egy kifejezetten a digitális nomádok életstílusához illeszkedő, új tartózkodási engedély típus. Ennek megfelelően azok a harmadik országbeli személyek szerezhetik meg, akik más országban foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állnak, vagy igazolt nyereséggel rendelkező külföldi vállalkozásban tulajdoni részesedéssel rendelkeznek és a munkájukat, illetve vállalkozásuk irányítását Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzik.

nomád

A távmunka tehát olyan önálló tartózkodási célként jelenik meg, amelyhez külön engedélytípus kapcsolódik, így, ha valaki már igazolt egy másik tartózkodási célt, (pl.: tanulmányok folytatása, vagy belföldi munkavégzés, illetve tulajdoni részesedés vállalkozásban) már nem igényelheti a Fehér Kártyát. Hasonlóképp kizáró körülmény, ha valaki egyéb okból, (pl.: menekültként való elismerése, vagy EK letelepedési engedély révén) már egyébként is jogosult az országban tartózkodni.

Továbbá fontos, hogy Fehér Kártyát csak ún. harmadik országbeli személyek igényelhetnek, az EGT (EU tagállamok, továbbá Izland, Liechtenstein és Norvégia) állampolgáraira más beutazási és tartózkodási szabályok vonatkoznak.

Végül fontos megjegyezni, hogy a Fehér Kártya nem lehet kiindulópont a letelepedéshez. A Fehér Kártya birtokában történő Magyarországon való tartózkodás időtartama, ugyanis nem számít bele a letelepedési engedély kiállításához szükséges tartózkodási időtartamba.

Miben tér el Fehér Kártya, a megszokott tartózkodási engedélyektől?

A Harmtv. tartózkodási engedélyre vonatkozó általános szabályai szerint az engedély két évre szólhat, amely további két évvel meghosszabbítható. Ezzel szemben a Fehér Kártya érvényességi ideje legfeljebb egy év, amely egy alkalommal, legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg.

Az eltérés indoka az, hogy a (digitális) nomád életstílus lényege a földrajzi helyhez nem kötött tartózkodás, követői folyamatosan mozgásban vannak, így a jogalkotó feltételezése szerint a hosszabb távú engedély nem jelentene nagyobb vonzerőt számukra, ugyanakkor növelné a visszaélések kockázatát.

Szintén fontos különbség, hogy a más célokra szóló tartózkodási engedélyekkel szemben, a Fehér Kártyához nem kapcsolódik családegyesítési jog, vagyis a Fehér Kártya birtokosának családtagjai nem szerezhetnek tartózkodási jogosultságot a kártya birtokosára tekintettel.

„Ennek oka is abban keresendő, hogy a jogalkotó megpróbálta teljesen lekövetni a megcélzott jogosulti kör jellemzőit és igényeit” – ismerteti a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda ügyvédje. „Tekintettel arra, hogy a digitális nomádok túlnyomó többsége, jellemzően negyven év alatti, egyedülálló személy – tekintettel az életmód jellegére –, a családegyesítési jog megtartása nem mutatkozott szükségesnek. A megoldás egyébként összhangban van az Uniós joggal, ugyanis a tagállamok kétéves jogszerű tartózkodást megkövetelhetnek a családegyesítés biztosítása előtt, a Fehér Kártya pedig eleve nem eredményezhet ennél hosszabb tartózkodást.”

Miért támogatja a jogalkotó a digitális nomádok beutazását?

A tervezet indokolásában megjelenik, hogy az új rezsim kifejezett célja a digitális nomádok „bevonzása”, azt viszont már nem részletezi, hogy pontosan milyen gazdasági vagy társadalmi érdekek húzódnak meg a célkitűzés mögött.

Megalapozottan feltételezhető, hogy a megcélzott közösség tagjainak nagy számú megjelenése további lendületet adhat a magyar technológiai szektornak és startup életnek, valamint Magyarország vonzereje is nőhet az itt tartózkodó influencerek pozitív bejegyzései által. Bár aki céget alapít, vagy keresőtevékenységet folytat Magyarországon, az elveszíti a Fehér Kártyát, de biztosan többen lesznek olyanok, akik Fehér Kártyával jönnek hazánkba, majd más tartózkodási céllal itt is maradnak, remek szakembereket adva az országnak.

nomád

Továbbá a digitális nomádok bevonzása a lakásbérletek és vendéglátóipari szolgáltatások megnövekedett igénybevételét is eredményezné, ami semmiképpen sem elhanyagolható szempont, hiszen a járványhelyzet által leginkább meggyötört ágazatoknak jelenthetne támogatást. Megfelelő létszám mellett pedig, a bevonzani kívánt réteg egyéb belföldi fogyasztása és adott esetben belföldön adózott jövedelme is kimutatható állami bevételt hozna, annál is inkább, hogy a digitális nomádok többsége, fiatal, egyedülálló, keresőtevékenységet folytató személyként, a legaktívabb fogyasztói csoportba tartozik.

Végül az is elképzelhető, hogy a jogalkotó pusztán a kor változó igényeinek szeretne megfelelni, látva a digitális technológia rohamos fejlődését és a növekvő globalizáció tendenciáit, amely mellett egyre többeknek lehetősége lesz a digitális nomád életstílust választani.

„A tervezet bíztató, ugyanakkor a teljes kép az elfogadásra kerülő jogszabály, és a hatósági joggyakorlat alapján lesz látható” – foglalta össze dr. Szabó Gergely LL.M. ügyvéd.

(Jogászvilág)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.

2024. április 24.

Az uniós adatvédelmi testület elfogadta a „consent or pay” modellel kapcsolatos véleményét

Az EDPB 2024. április 17-i ülésén a GDPR 64. cikk (2) bekezdése alapján a holland, a norvég és a hamburgi adatvédelmi hatóság kezdeményezésére 08/2024. számon a személyes adatok viselkedésalapú reklámozás céljából történő kezeléséhez való hozzájárulás érvényessége tárgyában a nagy online platformok által alkalmazott „hozzájárulás vagy fizetés” („consent or pay”) modellekkel összefüggésben kötelező véleményt fogadott el.