Felmentették az elszabadult villamos vezetőjét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vasúti közlekedés gondatlan veszélyeztetése nem valósult meg, mert a villamos nem a vasút közlekedés szabályainak hatálya alá tartozik – derül ki a Szegedi Törvényszék birosag.hu-n megjelent közleményéből.


A Szegedi Járásbíróság jogerősen felmentette K. Zs. vádlottat a vasúti közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt emelt vád alól. 
 
A jogerős ítélet tényállásának lényege szerint a vádlott 2014. augusztus 26-án Szegeden villamosvezetőként teljesített szolgálatot. Ennek során 7 óra 08 perckor a kocsiszínből kihajtott egy Tatra KT4 típusú villamossal a 26. számú helyszíni állítású váltó elé, ahol a villamos megállt. A vádlott a villamos menetkapcsolóját „0” állásba helyezte, azonban az irányváltó kapcsoló „0” állásba helyezését elmulasztotta, és az áramkört megszakító reteszkulcsot sem vette magához, majd leszállt a villamosról, hogy a váltót kézzel átállítsa. A vádlott a villamosról történő leszállása során figyelmetlenségből a menetkapcsolót 1-es fokozatba helyezte, így a leszállását követő 12 másodpercen belül a villamos elindult, miközben a vádlott a helyszíni állítású váltót állította.

[htmlbox BDT]

A vádlott, észlelve a becsukodó ajtókkal elinduló villamost, a jármű mellett futva elindult, hogy a nála lévő külső kapcsolóval az ajtót kinyissa, azonban ez nem sikerült. A villamos a kocsiszínből kihaladt a Pulz utcára, melynek során a közlekedési társaság telephelyének bejáratánál lévő kis sugarú ívben, az utca elején letört az áramszedője, azonban a villamos korábbi lendületénél fogva még 670 métert megtett, majd a Kossuth Lajos sgt.-on kialakított megállóhely peronjánál megállt. 
 
Az eljárás során a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség indítványozta annak megállapítását, hogy a vádlott által elkövetett cselekmény nem bűncselekmény, hanem A szabálysértésekről szóló törvény 219. § (1) bekezdésében meghatározott közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértés.
 
A bíróság az ügyészi indítvánnyal egyezően megállapította, hogy A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, valamint a KRESZ rendelkezései alapján a villamos nem tartozik a vasúti közlekedés hatálya alá, ekként a villamos, mint közúti közlekedési jármű irányításával, vezetésével kapcsolatosan felmerülő közlekedési eseményeket a közúti közlekedésre irányadó jogszabályok alapján kell elbírálni. 
 
Vizsgálta a bíróság azt is, hogy a vádlott magatartásával a Büntető Törvénykönyvben szabályozott a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése bűntettének, a közúti veszélyeztetés bűntettének, a közúti baleset gondatlan okozása vétségének, illetve a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének, a közérdekű üzem megzavarása vétségének törvényi tényállását megvalósította-e. E vizsgálat eredményeként arra a megállapításra jutott, hogy a fenti bűncselekmények egyike sem valósult meg.
 
Figyelemmel arra, hogy a villamos vezetése, irányítása a közúti közlekedés szabályainak megfelelően bírálandó el és arra, hogy nem következett be ezen szabályok megszegésével okozati összefüggésben súlyos testi sérülés, ezért a vádlott cselekménye A szabálysértésekről szóló törvény 219. § (1) bekezdése szerinti közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértésnek minősülne felelősség megállapítása esetén. Ugyanakkor a bíróság ítéletében kimondta, hogy ezen cselekmény elkövetésétől számított 2 év eltelt, a cselekmény elévült, így a vádlott vonatkozásában felelősségre vonásnak helye nincs.

A fentiekre tekintettel a bíróság ítéletében felmentette a vádlottat a vasúti közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt emelt vád alól, melyet az ügyész, a vádlott és védője is tudomásul vett, így az ítélet jogerőre emelkedett.

(birosag.hu)
 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Csökkenő kkv terhek, szigorítások a közreműködők tevékenységében – Módosult az ESG törvény

Négy hónappal az új ESG törvény elfogadását követően jelent meg a törvény első módosítása, amely számos ponton átalakítja, illetve kiegészíti az ESG adatszolgáltatásra, a nyilvántartásokra és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) megillető hatósági jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket. A módosításról Györfi-Tóth Péter, partner, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének vezetője és Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje készítettek összefoglalót.