Feltárták a szervezett bűnözés trendjeit


A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.

Bűn és büntetés V. – A szervezett bűnözés elleni küzdelem büntetőjogi és kriminológiai aspektusai” címmel szervezett konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Kar (RTK) Büntetőjogi Tanszéke (BT) és Kriminológia Tanszéke (KT) a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részeként.

A rendezvényen Töreki Sándor rendőr vezérőrnagy, bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes elmondta: 2010-től kezdve a rendőrség karakteres változáson ment át, újragondolta elemző munkáját, azóta aktívan kutatja és tárja fel a legkisebb csoportokat is. A rendőrök figyelemmel kísérik e szervezeteket (273 csoportot tartanak számon). A korábban jelentős albán csoportok eltűntek, helyettük ukrán (online bűncselekmények) és távol-keleti állampolgárok (pszichoaktív anyagok) jelentek meg.

Napjainkra a korábbi több mint 400 ezerről 115 ezerre csökkent a regisztrált bűncselekmények száma. A nagy létszámú csoportok helyett jellemzőbbek a kisebb csoportok, s míg korábban a csoportok 80%-a budapesti vagy Pest megyei volt, 2020-ra e szám megfeleződött, mára pedig mindössze 30%-uk maradt a főváros közelében. Ezekre a laza, hálózatszerű működés a jellemző, amelyben előtérbe kerül az online kommunikáció. E csoportok döntő többsége kábítószerrel foglalkozik, de jelentős terület még a pénzmosás, az online csalás is – mondta előadásában a rendőr vezérőrnagy.

További részleteket itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.