Fenyő-gyilkosság: Gyárfás Tamás tagadta bűnösségét a bíróságon


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tagadta bűnösségét a Fenyő-gyilkosság ügyében felbujtóként előre kitervelten elkövetett emberöléssel megvádolt Gyárfás Tamás médiavállalkozó, sportvezető a Fővárosi Törvényszék előkészítő ülésén kedden.

Fenyő János médiavállalkozót 1998-ban ölte meg Budapesten Jozef Rohác, aki az emiatt kiszabott jogerős szabadságvesztését tölti.

Az ügyészség jelen eljárásban azzal vádolja Gyárfás Tamást, hogy ő bízta meg az azóta már más ügyekben jogerősen elítélt Portik Tamást és Tasnádi Pétert Fenyő János megölésével, és Portik Tamás meg is szervezte a gyilkosságot. Emiatt Portik Tamás ellen is folyamatban van perújítási eljárás, melyet egyesíthetnek a Gyárfás Tamás ellen folyó eljárással.

Az előkészítő ülésen röviden ismertetett vád szerint Fenyő és Gyárfás között az 1990-es évek elején üzleti, elszámolási viták, hatalmi harc robbant ki az RTV Újság és a Nap TV miatt. Perek indultak, nyilvánosan fenyegették egymást a felek, Fenyő terhelő adatokat próbált gyűjteni Gyárfásról, és lejárató cikkeket íratott róla a Népszavában.

Emiatt Gyárfás Tamás elhatározta, hogy megöleti riválisát. Előbb Tasnádi Pétert bízta meg azzal, hogy 12 millió forintért végezzen Fenyő Jánossal. Tasnádi Péter ebből 6 milliót meg is kapott, de nem teljesítette a megbízást, ezután fordult Gyárfás Tamás Portik Tamáshoz, hogy ölesse meg Fenyőt.

A vádhatóság 52 tanúval, okiratokkal, szakértőkkel és “legfőképp” a Portik és Gyárfás közti, Portik által rögzített hangfelvételekkel kívánja bizonyítani a vádlott bűnösségét – közölte az ügyész.

Ezután Gyárfás Tamás felolvasta az előkészítő ülésre készített védekezését, melynek lényege, hogy az ügyészség feltételezése abszurd, az ő személyiségétől idegen az erőszak. Fenyő Jánossal fennálló lényeges nézeteltérései pedig már több mint egy évvel a gyilkosság előtt lezárultak, ezért nem is állt érdekében megöletni riválisát.

Leszögezte: nem ismeri be bűnösségét, mert nincs mit beismernie. Sem Portik Tamást, sem Tasnádi Pétert, sem senki mást nem bízott meg gyilkossággal – fűzte hozzá.

Gyárfás Tamás több mint egyórás védekezésében arra is felhívta a figyelmet, hogy Tasnádi Péter éveken át teljesen mást mondott a történtekről, az inkriminált hangfelvételekkel pedig Portik csapdát akart állítani, zsarolni akarta őt, továbbá az 515 perces hosszúságú, 2003-2004-ben készült felvételeken 3551 kihagyás, illetve számtalan nem érthető részlet van, ezért nem lehet alkalmas bizonyíték.

Mint mondta, hogy azért nem fordult a hatóságokhoz, mert félt a bűnözők bosszújától.

Gyárfás Tamás ügyvédje az előkészítő ülésen indítványozta a tanúkénti meghallgatását mások mellett Pintér Dezsőnek, a TV2 volt elnökének, Németh Péternek, a Népszava volt főszerkesztőjének, Pallagi Ferencnek, a Blikk volt főszerkesztőjének és Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyésznek, továbbá kérte többek között a hangfelvételek kirekesztését a bizonyítékok közül.

A törvényszék jövő februárra tűzte ki a következő tárgyalási napokat, akkor folytatják Gyárfás Tamás meghallgatását.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2022. május 13.

Rádiós ügyekben döntött az NMHH

Debreceni, fehérgyarmati, karcagi, győri és miskolci rádiós médiaszolgáltatási lehetőségekről indíthat pályázati eljárásokat a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága.

2022. május 12.

Nőtt az ügyek száma a Kecskeméti Törvényszéken

Az országos 3,1 százalékos átlagot meghaladó, 4,6 százalékos volt az érkezett ügyek számának növekedése a Kecskeméti Törvényszék illetékességi területén működő bíróságokon – közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke csütörtökön Kecskeméten.

2022. május 12.

ÁSZ: finomításra szorulnak a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó részletszabályozások

A jogszabályok egyértelműen megkövetelik a fenntarthatósági követelmények figyelembevételét az uniós forrásokból támogatott beruházások megvalósítása során, míg a tisztán költségvetési forrásokból támogatott beruházásokra vonatkozó szabályozások előírnak ugyan a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó elvárásokat, de a részletszabályozások további kidolgozásra, finomításra szorulnak – erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Az állami beruházások hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez című elemzésében.