Ruszofóbiával bővül az orosz btk.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Fővárosi Ítélőtábla elrendelte a perújítást a Fenyő-gyilkosság ügyében, az eljárásban azt vizsgálják, hogy Portik Tamás volt-e a felbujtó.
A Fővárosi Ítélőtábla keddi közleményében azt írta: a táblabíróság megalapozottnak találta a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség perújítási indítványát, és az iratokat megküldte a Fővárosi Törvényszéknek az eljárás lefolytatásához.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség augusztus végén jelentette be, hogy perújítási indítvánnyal fordult a Fővárosi Ítélőtáblához, mert álláspontja szerint Portik Tamás adott utasítást Jozef Rohácnak Fenyő János megölésére.
Akkori közleményük szerint azért terjesztették elő az indítványt „P. Tamás terhére”, mert „a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megbízást adott a már jogerősen elítélt J. R.-nak Fenyő János kivégzésére”.
Az indítvány szerint Fenyő János és Gyárfás Tamás médiavállalkozók között az 1990-es évek közepén üzleti vita, hatalmi harc és személyes ellentét alakult ki, és Gyárfás Tamás elhatározta, hogy megöleti Fenyő Jánost. Portik Tamáshoz fordult, aki Rohácot rávette a gyilkosság elkövetésére. Rohác 1998. február 11-én a II. kerületben, a Margit utcában gépfegyverrel kivégezte Fenyő Jánost.
Néhány éve az alapeljárásban a bíróság Rohácot részben Fenyő János megölése, részben a négy halálos áldozatot követelő, szintén két évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai robbantás ügyében több emberen elkövetett emberölés miatt jogerősen életfogytiglanra ítélte. A bíróság akkor kimondta: az Aranykéz utcai robbantásnál Portik Tamás adott megbízást Rohácnak Boros József Károly megölésére.
Ugyanakkor a Fenyő János sérelmére elkövetett emberölés felbujtója akkor még ismeretlen maradt. A bűnüldöző hatóságok szerint azonban a Fenyő-gyilkosság ügyében azóta fellelt új bizonyítékok a korábbi bizonyítékokkal együtt már azt is alátámasztják, hogy az Aranykéz utcai emberölés felbujtójaként jogerősen elmarasztalt Portik Tamás adott utasítást Rohácnak Fenyő János megölésére is. Ezért pedig Portik Tamást egy újabb, perújítási eljárásban lehet felelősségre vonni, amit az ügyészség kezdeményezett.
A fellebbviteli főügyészség azzal érvelt a perújítás mellett, hogy bár az Aranykéz utcai robbantás esetén Portik felbujtói felelősségét csak a merénylet célpontja, Boros József Károly esetében állapította meg a bíróság, amennyiben a táblabíróság elrendeli a perújítást a Fenyő-gyilkosság ügyében, már több emberen elkövetett emberölés felbujtójaként vonható felelősségre, amiért vele szemben lényegesen súlyosabb büntetést kellene kiszabni.
A Fővárosi Ítélőtábla közleményében rögzítette: a perújítás megengedhetőségének vizsgálatakor a bizonyítékok érdemi mérlegelésének nincs helye, a bíróság ebben az esetben csupán azt állapította meg, hogy az ügyészség által becsatolt bizonyítékok újnak tekinthetők és összességében alkalmasak lehetnek a felbujtó személyének megállapítására.
A közleményből az is kiderült, hogy Portik Tamás védője a perújítási indítvány elutasítását, illetve az eljárás felfüggesztését kérte. A Gyárfás Tamás ellen folyamatban lévő büntetőeljárás kimenetele azonban a táblabíróság szerint nem tekinthető olyan előzetes kérdésnek, amely a perújítási eljárás felfüggesztését indokolná.
A Fővárosi Főügyészség július végén jelentette be, hogy vádat emelt Gyárfás Tamás ellen Fenyő János megölése ügyében felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés miatt.
(MTI)
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.
2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!