Fenyő-gyilkosság: volt főügyészt is vádolnak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bűnpártolással gyanúsít egy volt főügyészt a Központi Nyomozó Főügyészség a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatban.


Hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással gyanúsította meg a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatban I. S. P. volt főügyészt a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) pénteken – tudatta közleményben a KNYF.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentésére indított nyomozás során pénteken a KNYF házkutatást tartott, majd a gyanúsítottat kihallgatták. 

A gyanú szerint a volt főügyész az akkori, illetve korábbi hivatali beosztásából eredően tudta, hogy a Fenyő János elleni gyilkosság felbujtója továbbra is ismeretlen, és felderítése érdekében a hatóságok évek óta erőfeszítéseket tesznek.

A KNYF szerint I. S. P. 2017 októberében hivatalában átvette a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos beszélgetésekről készült hangfelvételek leiratát. Az átadó az utóbb felbujtással meggyanúsított egyik férfi volt, aki akkor azért fordult az általa ismert főügyészhez, hogy tanácsot kérjen tőle.

A KNYF szerint I. S. P.-nek fel kellett ismernie, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az emberölés felbujtójának azonosításához, felelősségre vonásához. Ennek ellenére a törvényben előírt ügyészi kötelességével ellentétben a felmerült bizonyítékot nem adta át a nyomozó hatóságnak, hanem hivatali helyiségében tárolta. 

„A Központi Nyomozó Főügyészség hivatalos személy hivatali eljárása során, hivatali kötelessége megszegésével elkövetett bűnpártolás bűntette miatt gyanúsítottként hallgatta ki dr. I. S. P. volt főügyészt” – áll a közleményben.

[htmlbox BDT]

 

A volt főügyész a gyanúsítás ellen panasszal élt, vallomást nem tett, szabadlábon védekezik – írták.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) múlt kedden tette közzé, hogy 2017. október 31. óta ismét nyomoznak a Fenyő János ellen 1998. február 11-én előre kitervelten elkövetett emberölés ügyében. Egy héttel később azt közölték, hogy az ügyben Gyárfás Tamás volt úszószövetségi elnököt és médiavállalkozót a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai Budapesten elfogták, majd előállították és gyanúsítottként hallgatták ki.

Az NNI ugyanebben az ügyben március 22-én gyanúsítottként kihallgatott Portik Tamást is emberölésre felbujtással gyanúsítja.

[htmlbox beszedleiro]

 

Gyárfás Tamás védője, Bánáti János szerdán honlapján azt írta: védence gyanúsítotti kihallgatásán tagadta, hogy két évtizede arra utasította volna P. T.-t, ölesse meg Fenyő Jánost.

Csütörtökön a Fővárosi Főügyészség házi őrizet elrendelését indítványozta a Fenyő-gyilkosság ügyében gyanúsítottként kihallgatott Gyárfás Tamás ellen.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

Magyar jelentéstevő: romlik a jogállamiság Magyarországon

Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon Tineke Strik, az Európai Parlament új állandó magyar jelentéstevője szerint, aki kedden Strasbourgban a többi között a bírói függetlenség hiányát és a korrupció elharapózását vetette a magyar kormány szemére.

2024. október 8.

Az EUB új ítélete az árcsökkentés kommunikációjáról

Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.

2024. október 8.

Vége a közösségi oldalak önkényének?

Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.