Fontos változások a büntetőeljárásokat érintő szabályokban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

 2021. január 1-jei hatállyal módosultak a büntetőeljárásokat érintő szabályok.

A 2020. évi XLIII. törvény megalkotását többek között a büntetőeljárásról szóló törvény 2018. július 1-jei hatályba lépését követően felmerült jogértelmezési kérdések, jogalkalmazási problémák megoldása tette szükségessé.

A módosítás értelmében pontosításra kerültek az ellenérdekű személy részére történő kézbesítésre vonatkozó szabályok, továbbá kibővültek a kézbesítési fikció eddigi esetei.

A költségek viselését, illetve előlegezését érintő változás, hogy a költségkedvezmény a terhelt esetén az ügygondnok díjának és költségeinek állam általi előlegezésére és viselésére, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt esetén pedig az ügygondnok díjának és költségeinek állam általi előlegezésére is kiterjed.

A segítőként eljárni jogosultak köre kiegészül az ügygondnokkal és a pártfogó ügyvéddel.

A módosítás egyértelművé teszi a vádlott-társak és védőik jelenléti és kérdezési jogát az előkészítő ülésen, valamint a vádlott érdemi – az előkészítő ülés céljához igazodó, elsősorban a beismerés őszinteségének feltárására irányuló – kihallgatásának igényét.

Kiegészítésre kerültek a fellebbezés kiterjesztésére vonatkozó tilalom szabályai, melynek értelmében a fellebbező a későbbiekben nem terjesztheti ki a fellebbezését a fellebbezéssel nem érintett cselekményre, illetve a fellebbezéssel nem érintett rendelkezésre.

A magánvádlóra és a pótmagánvádlóra vonatkozó szabályok új rendelkezésekkel egészültek ki a személyes megjelenési kötelezettséggel összefüggésben, így, ha a magánvádló, pótmagánvádló tartós, súlyos betegsége miatt nem képes személyes megjelenési kötelezettségének eleget tenni, helyébe törvényes képviselője vagy meghatalmazott képviselője léphet.

A módosítás kibővíti azon rendelkezések körét, amikor a személyes meghallgatáson, az első- és másodfokú bírósági tárgyaláson a sértett, illetve a magánvádló, pótmagánvádló magatartása a feljelentés visszavonásának, a vád elejtésének, illetve a fellebbezés visszavonásának minősül. Ilyen magatartásnak minősül, ha a sértett, illetve a magánvádló, pótmagánvádló olyan állapotban jelenik meg, hogy az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, továbbá, ha a sértett, illetve a magánvádló, pótmagánvádló a rendzavarással nem hagy fel.

A 2020. évi CL. törvény célja többek között az eljárások egyszerűsítésével, az adminisztráció csökkentésével, illetve különböző költségkedvezmények bevezetésével a sértettek igényérvényesítésének megkönnyítése.

Jelentős változás, hogy a büntetőeljárás során a sértett a polgári jogi igény előterjesztése esetén a kötelezett személye és az igényelt összeg pontos megjelölése helyett úgy is nyilatkozhat, hogy a bíróság által az ítéletben megállapított összeget érvényesíti kártérítési összegként, illetve a bíróság által elítélt személyt jelöli meg kötelezettként.

A vagyoni jellegű követelések mellett szűk körben lehetővé válik a sérelemdíj polgári jogi igény keretében való érvényesítése.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a büntetőeljárásban megítélt polgári jogi igény esetén a költségkedvezmény költségfeljegyzési jogként kiterjed a végrehajtási eljárásra is.

A módosítás megteremti a polgári jogi igény bejelentésére szolgáló formanyomtatvány bevezetésének törvényi alapját.

Lehetővé teszi továbbá, hogy a terhelt a felelősségének megállapítása esetére elfogadja a sértett követelését (kvázi egyezség). Ebben az esetben a terhelt nyilatkozata ad alapot a bíróság számára, hogy a polgári jogi igény büntetőeljárásban történő tényleges vizsgálata és mérlegelése nélkül, adott esetben erre vonatkozó bizonyítás lefolytatása nélkül dönthessen végérvényesen a büntetőeljárásban a polgári jogi igényről.

A legfontosabb változásokat közérthetően bemutató, aktualizált tájékoztatók ide kattintva érhetőek el.

(birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Jogerősen húszmillió forint kártérítés visszafizetésére kötelezett a bíróság egy elítéltet

Jogalap nélküli gazdagodás miatt a Debreceni Törvényszék – helybenhagyva a Debreceni Járásbíróság elsőfokú ítéletét – pénteken jogerősen arra kötelezett egy elítéltet, hogy fizesse vissza a magyar államnak az általa a perújítás előtt kártalanításként kapott húszmillió forintot – közölte Veszprémyné Szajkó Márta, a törvényszék sajtótitkára.

2022. június 24.

Egészségkárosító légszennyezés a gödi Samsung-gyárban

Több mint tucatnyi büntetést kapott eddig a Samsung gödi akkumulátorgyára a különböző hatóságoktól. A munkafelügyelet most 10 milliós bírságot szabott ki a cégre dolgozóinak súlyos veszélyeztetése miatt. A bírságok kifizetése azonban vélhetően nem okoz gondot a dél-koreai cégnek, amely a tavalyi évben 759 milliárd forintos árbevételt és 15,5 milliárd forintos nyereséget produkált.

2022. június 24.

New Partners at CMS (X)

CMS is pleased to announce new heads of CMS Technology, Media and Communications Group.