Forinthitelek: bukott az OTP


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Törvényszék hétfőn kihirdetett elsőfokú ítéletében elutasította az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank kereseti kérelmét, amelyben a pénzintézet forintalapú hitelszerződéseinek tisztességességét kívánta bizonyítani.


A bíróság egyben elutasította a felperes pénzintézet kérelmét arra, hogy a törvényszék kezdeményezzen az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást az ügyben.

Az ítélet szóbeli indoklásában a bíró kiemelte: nem fogadható el a felperes bank érvelése, miszerint a bíróságnak figyelembe kell vennie a vizsgált üzletszabályzatok hatályba lépésekor hatályos jogszabályok, kiemelten a Ptk. és a hpt. rendelkezéseit, mivel a törvény rögzítette, hogy a bíróság jelen eljárásban kizárólag a 2014. évi 38-as törvényt alkalmazhatja, megkötve ezzel az ügyben eljáró bíróság kezét, korlátozva vizsgálati lehetőségeit.

Kifejtette: tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság a törvény alaptörvény-ellenességét nem állapította meg a bíróság az általános szerződési feltételek esetében kizárólag azt vizsgálhatta, hogy a per tárgyává tett rendelkezések megfelelnek-e a tisztességesség elvének.

Az előzetes döntéshozatali eljárással kapcsolatban az eljáró bíró felhívta a figyelmet, hogy csak akkor kell az Európai Unió Bíróságához fordulni, ha a bíróság az utolsó fórum, illetve amennyiben a per eldöntése szempontjából szükséges a közösségi norma értelmezése.

Nagykommentár a cégtörvényhez

A szerzők gazdasági és cégügyekkel foglalkozó bírák, akik a joggyakorlat szemszögéből, a módosításokat objektíven, de kritikusan szemlélve segítik a jogalkalmazókat a gazdasági jog értelmezésében. 

További információ és megrendelés >>

A bíróság osztja a felperesek által hivatkozottak egy részét, miszerint a jelen perben alkalmazandó törvény 11. paragrafusa ellentétesnek látszik a Ptk. egyes rendelkezéseivel, valamint az uniós joggal is, azonban a vizsgált (2004. május és 2010. november közötti) időszakban nem voltak olyan normák, és a felperesek által alkalmazott szerződéses feltételek, amelyekre az irányelv utal, így nem szükséges értelmezni a nemzeti jog szembenállását az irányelvvel, ez az ítélethozatalt nem befolyásolja.

A háromtagú bírói tanács az elsőrendű felperes OTP Bank Nyrt.-t 635 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte. A másodrendű felperes OTP Jelzálogbank Zrt.-nek 317 ezer forint perköltséget kell megfizetnie.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága