Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A maldív hatóságok 56 jogász tisztségét függesztették fel, mert aláírtak és megpróbáltak benyújtani egy olyan beadványt a legfelsőbb bírósághoz, amely a jogrendszer tiszteletben tartását kérte.
A petícióban az ellenzéki politikusokkal szemben indított bírósági eljárásokban elkövetett jogsértésekre hivatkoztak. Az igazságügyi minisztérium azonban jogellenesnek minősítette a kezdeményezést, mivel az álláspontjuk szerint az igazságszolgáltatási rendszer befolyásolására irányul és jogszerűtlenül akarja megváltoztatni a bírósági eljárásokat és előírásokat.
A felfüggesztés a Maldív köztársaságban praktizáló jogászok egyharmadát érinti. Az igazságügyi minisztérium azonban nem biztosított semmilyen jogorvoslati lehetőséget a döntéssel szemben. A korábbi igazságügy-miniszter ellenezte a jogászok felfüggesztését.
A maldív jogállam folyamatos leépülése látványos az elmúlt években, mióta az ország új elnöke hivatalba lépett. Először a politikai menekülteket érintette hátrányosan, amikor a hangos ellenállás ellenére mégis életbe léptette a rágalmazás büntetőjogi szankcionálását. Ennek értelmében bírsággal és börtönbüntetéssel sújtható a cselekmény elkövetője. Az ENSZ szólásszabadságért felelős jelentéstevője David Kaye figyelmeztető jelentésben foglalt állás a maldív parlament által elfogadott törvénnyel szemben.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa tiltakozását fejezte ki, amikor a maldív legfelsőbb bíróság vád alá helyezte a maldív emberi jogi bizottság öt tagját.
2014 februárjában az ENSZ bírák és jogászok függetlenségét vizsgáló jelentéstevője azt állapította meg, hogy a bírák és a jogászok nem tekinthetők teljesen függetlennek a külső befolyástól és felhívta az ország vezetését a hatalmi ágak elválasztásának betartására. A jelentéstevő elsősorban a törvényhozás és az igazságszolgáltatás összefonódását állapította meg.
2013-ban pedig a legfelsőbb bíróság függesztette fel harmadszorra az elnökválasztást.
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
