Fővárosi Ítélőtábla: az államé maradhatnak az Esterházy-kincsek


Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyva elutasította az Esterházy Magánalapítvány keresetét az Esterházy-kincsek tulajdonjogáért indított perben április 14-én tárgyaláson kívül hozott ítéletével a Fővárosi Ítélőtábla.

Keresetében az Esterházy Magánalapítvány tulajdonjogának megállapítását kérte a magyar állammal szemben a keresetlevelében felsorolt műkincsekre. A magánalapítvány ezen felül azt kívánta elérni a bíróságon, hogy az Esterházy-kincseket ismét együtt, az Iparművészeti Múzeumban mutassák be, az 1923-ban megkötött letéti szerződésnek megfelelően – közölte a Fővárosi Ítélőtábla.

Tanácsköztársaság és hitbizomány

Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet, a döntés ellen azonban az Esterházy Magánalapítvány fellebbezett. A felperes elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet megváltoztatását, és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte.

A Fővárosi Ítélőtábla a járványügyi veszélyhelyzet miatt tárgyaláson kívül bírálta el a fellebbezéseket, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyó ítéletet hozott, kiemelve abból azokat a releváns indokokat, amelyek a kereset elutasításához vezettek.

Az ítélőtábla közleménye szerint az Esterházy Magánalapítvány azzal érvelt a Tanácsköztársaság időszakában Magyarországra szállított és köztulajdonba vett, a Herceg Esterházy Hitbizomány vagyonába tartozó műtárgyakra kiterjedő tulajdonjoga mellett, hogy azok alkotórészi/tartozéki kapcsolatban álltak a fraknói Esterházy-várral, azokra az osztrák jog vonatkozott, így a hitbizományok megszüntetésekor Esterházy magántulajdonba kerültek. Ezzel az érveléssel a Fővárosi Ítélőtábla – az elsőfokú bírósághoz hasonlóan – nem értett egyet.

Megszűnt a térbeli kapcsolódás

Mint a közlemény hangsúlyozza, a műtárgyak nem voltak tartósan egyesítve az őrzési helyükként szolgáló fraknói kincstárral, így az alkotórészi kapcsolat szóba sem jöhetett. A műkincsek és az ingatlan térbeli kapcsolódása megszűnt, amikor a műtárgyakat Budapestre szállították, ez azonban nem változtatott a vár rendeltetésszerű használhatóságán, a kincstárt alkotó helyiségek továbbra is alkalmasak maradtak más műtárgyak, avagy más dolgok használatára, így tartozéki kapcsolat sem állt fenn.

A fraknói kincstárból való kiválás befejezetté vált azzal, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után a Magyarországon lévő hitbizományi vagyonra a magyar jogot kellett alkalmazni. Magyarország joghatósága annak következtében állt be, hogy a hitbizományi birtokosok nem szállították vissza Fraknóra a műtárgyakat, holott azok tulajdonjogát a Tanácsköztársaság bukása után, már 1919 augusztusában visszakapták. A hitbizományi birtokosok akaratával egybeesett, hogy a műtárgyak Magyarországon maradjanak, és az utolsó hitbizományi birtokos 1923-ban saját akaratából kötött letéti szerződést a műtárgyak Iparművészeti Múzeumba való elhelyezése érdekében – idézi fel a Fővárosi Ítélőtábla.

Ez a letéti szerződés megszűnt azzal, hogy a hitbizományi birtokos Budapest 1944-es ostroma idején – ugyancsak saját akaratából – az összes műtárgyat visszavette a letétből, és azokat a budavári Esterházy-palota pincéjébe rejtette el. Ezzel azonban a műtárgyak nem kerültek ki a hitbizományi vagyonból, azok jogi értelemben továbbra is hitbizományi kötöttség alatt maradtak.

A jogszabályoknak megfelelő vagyonfelszabadításra a magyarországi hitbizománytest tekintetében nem került sor, így a perbeli műtárgyak kivétel nélkül a hitbizományi vagyonba tartoztak, amikor 1949-ben hatályba lépett az államosításukról szóló törvény. Ezzel a műtárgyak a magyar állam tulajdonába kerültek. Az államosítás folytán a műtárgyak nem tartoztak bele az utolsó hitbizományi birtokos hagyatékába, így azok nem kerülhettek be az Esterházy Magánalapítvány vagyonába sem. A felperes tulajdonjogi igénye ezért megalapozatlan – érvelt ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla.

2017-ben indult a per

Az 1695-ben megalapított, kivételes értékű barokk főúri kincstár mintegy 270 tétele az 1. világháború végén került Budapestre a ma Ausztriában található fraknói várból. Az ötvös-, érem- és textiltárgyakból álló, Esterházy-kincsként emlegetett gyűjteményt 2016-ig az Iparművészeti Múzeumban őrizték, akkor egy kormánydöntés értelmében több mint 70 darabját a fertődi Esterházy-kastélyban helyezték el.

Az Esterházy Magánalapítvány 2017-ben indított pert a magyar állammal, az Emberi Erőforrások Minisztériumával, a fertődi kastélyt üzemeltető Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft.-vel, valamint az Iparművészeti Múzeummal szemben.

Czigány Balázs, az Esterházy Magánalapítvány igazgatóhelyettese az első fokú ítélethirdetés után elmondta: céljuk továbbra is az, hogy az Esterházy-kincseket együtt, Budapesten mutassák be, a műtárgyegyüttes elérhetővé váljon a nagyközönség és a szakma számára.

Magyarország legnagyobb iparművészeti gyűjteményének jogi egységét szeretnék visszaállítani, a kincsek Magyarországon lévő részének elvitele soha nem került szóba – hangsúlyozta ekkor Czigány Balázs.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 21.

Fontos határidő közelít a GDPR-szabályokban

A GDPR rendelet előírásai szerint eljött a kötelező felülvizsgálat ideje, amelynek során minden adatkezelőnek meg kell győződnie arról, hogy adatkezelési folyamatai továbbra is megfelelnek a GDPR előírásainak – hívja fel a figyelmet az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.

2021. szeptember 21.

Bírságot kapott Lengyelország az EU bíróságától

Napi 500 ezer euró, az Európai Bizottságnak kifizetendő pénzbüntetésre kötelezték Lengyelországot, amiért az nem szüntette be a lignitkitermelési tevékenységét a cseh-lengyel határon fekvő Turów szénbányában.