Fővárosi Ítélőtábla: az államé maradhatnak az Esterházy-kincsek

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2021. május 12.
Címkék: , ,
Rovat:
Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyva elutasította az Esterházy Magánalapítvány keresetét az Esterházy-kincsek tulajdonjogáért indított perben április 14-én tárgyaláson kívül hozott ítéletével a Fővárosi Ítélőtábla.

Keresetében az Esterházy Magánalapítvány tulajdonjogának megállapítását kérte a magyar állammal szemben a keresetlevelében felsorolt műkincsekre. A magánalapítvány ezen felül azt kívánta elérni a bíróságon, hogy az Esterházy-kincseket ismét együtt, az Iparművészeti Múzeumban mutassák be, az 1923-ban megkötött letéti szerződésnek megfelelően – közölte a Fővárosi Ítélőtábla.

Tanácsköztársaság és hitbizomány

Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet, a döntés ellen azonban az Esterházy Magánalapítvány fellebbezett. A felperes elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet megváltoztatását, és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte.

A Fővárosi Ítélőtábla a járványügyi veszélyhelyzet miatt tárgyaláson kívül bírálta el a fellebbezéseket, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyó ítéletet hozott, kiemelve abból azokat a releváns indokokat, amelyek a kereset elutasításához vezettek.

Az ítélőtábla közleménye szerint az Esterházy Magánalapítvány azzal érvelt a Tanácsköztársaság időszakában Magyarországra szállított és köztulajdonba vett, a Herceg Esterházy Hitbizomány vagyonába tartozó műtárgyakra kiterjedő tulajdonjoga mellett, hogy azok alkotórészi/tartozéki kapcsolatban álltak a fraknói Esterházy-várral, azokra az osztrák jog vonatkozott, így a hitbizományok megszüntetésekor Esterházy magántulajdonba kerültek. Ezzel az érveléssel a Fővárosi Ítélőtábla – az elsőfokú bírósághoz hasonlóan – nem értett egyet.

Megszűnt a térbeli kapcsolódás

Mint a közlemény hangsúlyozza, a műtárgyak nem voltak tartósan egyesítve az őrzési helyükként szolgáló fraknói kincstárral, így az alkotórészi kapcsolat szóba sem jöhetett. A műkincsek és az ingatlan térbeli kapcsolódása megszűnt, amikor a műtárgyakat Budapestre szállították, ez azonban nem változtatott a vár rendeltetésszerű használhatóságán, a kincstárt alkotó helyiségek továbbra is alkalmasak maradtak más műtárgyak, avagy más dolgok használatára, így tartozéki kapcsolat sem állt fenn.

A fraknói kincstárból való kiválás befejezetté vált azzal, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után a Magyarországon lévő hitbizományi vagyonra a magyar jogot kellett alkalmazni. Magyarország joghatósága annak következtében állt be, hogy a hitbizományi birtokosok nem szállították vissza Fraknóra a műtárgyakat, holott azok tulajdonjogát a Tanácsköztársaság bukása után, már 1919 augusztusában visszakapták. A hitbizományi birtokosok akaratával egybeesett, hogy a műtárgyak Magyarországon maradjanak, és az utolsó hitbizományi birtokos 1923-ban saját akaratából kötött letéti szerződést a műtárgyak Iparművészeti Múzeumba való elhelyezése érdekében – idézi fel a Fővárosi Ítélőtábla.

Ez a letéti szerződés megszűnt azzal, hogy a hitbizományi birtokos Budapest 1944-es ostroma idején – ugyancsak saját akaratából – az összes műtárgyat visszavette a letétből, és azokat a budavári Esterházy-palota pincéjébe rejtette el. Ezzel azonban a műtárgyak nem kerültek ki a hitbizományi vagyonból, azok jogi értelemben továbbra is hitbizományi kötöttség alatt maradtak.

A jogszabályoknak megfelelő vagyonfelszabadításra a magyarországi hitbizománytest tekintetében nem került sor, így a perbeli műtárgyak kivétel nélkül a hitbizományi vagyonba tartoztak, amikor 1949-ben hatályba lépett az államosításukról szóló törvény. Ezzel a műtárgyak a magyar állam tulajdonába kerültek. Az államosítás folytán a műtárgyak nem tartoztak bele az utolsó hitbizományi birtokos hagyatékába, így azok nem kerülhettek be az Esterházy Magánalapítvány vagyonába sem. A felperes tulajdonjogi igénye ezért megalapozatlan – érvelt ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla.

2017-ben indult a per

Az 1695-ben megalapított, kivételes értékű barokk főúri kincstár mintegy 270 tétele az 1. világháború végén került Budapestre a ma Ausztriában található fraknói várból. Az ötvös-, érem- és textiltárgyakból álló, Esterházy-kincsként emlegetett gyűjteményt 2016-ig az Iparművészeti Múzeumban őrizték, akkor egy kormánydöntés értelmében több mint 70 darabját a fertődi Esterházy-kastélyban helyezték el.

Az Esterházy Magánalapítvány 2017-ben indított pert a magyar állammal, az Emberi Erőforrások Minisztériumával, a fertődi kastélyt üzemeltető Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft.-vel, valamint az Iparművészeti Múzeummal szemben.

Czigány Balázs, az Esterházy Magánalapítvány igazgatóhelyettese az első fokú ítélethirdetés után elmondta: céljuk továbbra is az, hogy az Esterházy-kincseket együtt, Budapesten mutassák be, a műtárgyegyüttes elérhetővé váljon a nagyközönség és a szakma számára.

Magyarország legnagyobb iparművészeti gyűjteményének jogi egységét szeretnék visszaállítani, a kincsek Magyarországon lévő részének elvitele soha nem került szóba – hangsúlyozta ekkor Czigány Balázs.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Megválasztották alkotmánybírónak Márki Zoltánt
2021. június 15.

Az Országgyűlés titkos szavazáson 136 igen, 2 nem szavazattal, 3 tartózkodás, és 15 érvénytelen szavazat leadása mellett alkotmánybíróvá választotta Márki Zoltánt, a Kúria büntető kollégiuma vezetőjét.alkotmánybíró

9 évet kapott az újszülött gyermekét megölő nő Pécsen
2021. június 15.

A Pécsi Törvényszék hétfői ítélete szerint a nőt 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés és kiskorú veszélyeztetése miatt - halmazati büntetésül - ítélték el, egyben megszüntették a vádlott szülői felügyeleti jogát mindhárom kiskorú gyermeke vonatkozásában.