Fővárosi Törvényszék: társadalmi viták eldöntése nem a bíróság feladata


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Törvényszék elsőfokú döntésével elutasította a Népszava 2020. április 28-i számában megjelent egyik karikatúra kapcsán benyújtott keresetet. A tegnapi tárgyaláson a sajtó képviseletében senki nem volt jelen, az ülésen történtekről újságíró a Fővárosi Törvényszék Sajtóosztályán nem érdeklődött – írja a bíróság közleménye.

A Keresztény közösséghez tartozó katolikus felperes az alábbiak megállapítását kérte a Fővárosi
Törvényszéktől. A bíróság állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a teljes keresztény vallási közösség (a
továbbiakban: keresztény közösség) méltóságának jogát és ennek folytán az ő – mint a keresztény közösség római katolikus tagjának – emberi méltósághoz és a vallásszabadsághoz fűződő személyiségi jogát. Kötelezze a törvényszék az alperest megfelelő elégtétel adására, s ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot is oly módon, hogy a kiadásában megjelenő Népszava nevű nyomtatott sajtótermékben közlemény formájában kérjen bocsánatot a keresztény közösségtől és annak tagjaitól a jogsértés miatt. A bíróság kötelezze az alperest sérelemdíjként 600.000 forint, továbbá ezen összeg 2020. április 29-től a kifizetésig járó késedelmi kamatának a megfizetésére. A felperes kérte továbbá azt is, hogy a bíróság az alperest kötelezze a perrel kapcsolatban felmerülő költségek megtérítésére.

A törvényszék az eljárást a járványhelyzetre kidolgozott speciális távolságtartási és kötelező
maszkviselési szabályok maradéktalan betartásával folytatta le.

Az ítélet szóbeli indokolása során elhangzott, hogy bárki számára egyértelműen megállapítható: a perben kifogásolt rajz műfaját tekintve karikatúra, ezért azt annak műfaji besorolását figyelembe véve kellett a bíróságnak megítélnie.

Az eljárás során a bíróság azt vizsgálta, hogy az átlagos tájékozottságú olvasó a karikatúra megjelenési idejére és az aktuális közéleti eseményekre tekintettel mire asszociál a képi megjelenítés alapján. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a karikatúra készítője a COVID-járvánnyal kapcsolatos aktuális eseményekre reflektál, a karikatúra központi témája nem vallási, hanem közéleti vonatkozású.

A karikatúra tehát nem a keresztény vallás ellen irányult, nem a keresztény közösséget gúnyolta, nem
akadályozta a keresztény embereket a szabad vallásgyakorlásban, ezért a keresztény közösséget, így a felperest nem érte olyan súlyú jogsértés, amely a személyiségi jogi szankciók alkalmazását, illetve
a vélemény-nyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság korlátozását indokolná.

A bíróság – mint minden hasonló eljárásban, úgy jelen ügyben is – kizárólag jogkérdés(ek)ben foglal állást, s teszi ezt oly módon, hogy ítélkező tevékenysége során tartózkodik személyes véleménye kinyilvánításától. Az elsőfokú, nem jogerős döntéssel szemben rendes jogorvoslattal élhet az azt kifogásoló peres fél.


Kapcsolódó cikkek

2019. április 5.

A sajtó szövedéke

A múlt század kordokumentumaként izgalmas sajtótörténeti események elevenednek meg egy új kötetben.
2018. november 6.

AB: a közügyek vitája kapcsán szélesebbek a határok

Az Alkotmánybíróság friss határozatában hangsúlyozta: a nyilvános helyen, akár egy bírósági tárgyaláson készült, nem sértő, az érintett közszereplőt tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az közérdeklődésre számot tartó eseményről szóló tudósításhoz kapcsolódik. A szólásszabadság személyiségvédelmi határainak meghatározásakor az Alkotmánybíróság következetesen annak tulajdonít döntő jelentőséget, hogy közügyek vitájában megfogalmazott álláspont képezi-e a vizsgálat tárgyát.