Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Fővárosi Törvényszék 2018. május 2-án annyiban változtatta meg az elsőfokú bírói döntést, hogy a gyanúsított az elsőfokú nyomozási bíró által előírt heti négy alkalom helyett, heti egy alkalommal köteles jelentkezni a lakhelye szerinti kerületi rendőrkapitányságon.
A Budai Központi Kerületi Bíróság 2018. április 20-án a gyanúsítottal szemben lakhelyelhagyási tilalmat és a mozgásának nyomkövető technikai eszközzel történő ellenőrzését rendelte el. Az elsőfokú bíróság határozata ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a házi őrizet elrendelése érdekében, a gyanúsított és védője pedig a lakhelyelhagyási tilalom elrendelése miatt támadta a döntést.
A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírói döntéssel abban, hogy szükséges a gyanúsítottal szemben kényszerintézkedés alkalmazása. A büntetőeljárás kiemelkedő tárgyi súlyú és büntetési tételű bűncselekmény miatt folyik, valamint jelentőséggel bír az is, hogy a gyanúsított jelentős vagyonnal, illetve külföldi kapcsolatokkal rendelkezik, ezért esetében fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye. Azonban a másodfokú bíróság sem tartotta indokoltnak a lakhelyelhagyási tilalomnál súlyosabb kényszerintézkedés, így házi őrizet alkalmazását.
[htmlbox BDT]A határozatának indokolásában kiemelte, hogy a 69 éves, büntetlen előéletű gyanúsított esetében figyelemmel a közéleti tevékenységére is, a lakhelyelhagyási tilalom szükséges, de ugyanakkor elegendő korlátozás ahhoz, hogy a jelenlétét biztosítsa. A mozgásának nyomkövetővel történő ellenőrzésével, illetve a jelentkezési kötelezettség előírásával együtt a szökés veszélye kiküszöbölhető. A másodfokú bíróság álláspontja szerint azonban az elérni kívánt célok biztosításához elegendő a gyanúsítottnak heti egy alkalommal jelentkeznie a kerületi rendőrkapitányságon. A határozat jogerős.
A holland ügyvivő kormány nem szándékozik visszavonni azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné a transzneműek számára, hogy könnyebben megváltoztathassák bejegyzett nemüket az országos nyilvántartásban, annak ellenére, hogy a parlament megszavazta annak érvénytelenítését – írta az NlTimes hírportál.
A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá? Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
