Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális kényszerítés és gyermekpornográfia miatt ítéltek kilenc évnyi börtönre egy 31 éves férfit – közölte a Fővárosi Főügyészség.
A közlemény szerint a férfi álnéven, magát is kiskorúnak kiadva – egy ismert közösségi oldalon – ismerkedett meg a jellemzően 14 év alatti fiúkkal, akiket ezután fenyegetéssel vett rá vagy próbált rávenni arra, hogy videóhívás keretében előtte szexuális cselekményt végezzenek.
Az ügynek tizenegy kiskorú sértettje van, közülük a legfiatalabb a cselekmény idején 11 éves volt.
A vádlott ezen kívül a mobiltelefonján öt kiskorú fiútól megszerzett pornográf felvételeket, fotókat tárolt.
Az illetékes ügyészség a férfival szemben szexuális kényszerítés bűntettének több rendbeli minősített esete, szexuális visszaélés bűntette, valamint gyermekpornográfia bűntette miatt nyújtott be vádiratot.
A férfi a bírósági ülésen a terhére rótt bűncselekmények elkövetését beismerte, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról.
A bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadta, és nyomban ítéletet hirdetett. Az ügyészi indítvánnyal egyezően 9 év börtönbüntetésre ítélte őt és 9 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője – a büntetés enyhítése érdekében – fellebbezést jelentett be.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
