Gyorsabb műtétért szedett be pénzt egy Pest vármegyei orvos, vesztegetés a vád


Államilag finanszírozott műtéteket ajánlott a pácienseinek egy orvos, cserébe viszont több tízezer forint adminisztrációs díjat szedett be. A Pest vármegyei rendőrök a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) munkatársaival együttműködve derítettek fényt a bűncselekményre.

Vesztegetés elfogadása miatt indult eljárás egy 52 éves fül-orr-gégész orvos ellen – közölte a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság hétfőn a police.hu oldalon.

A közlemény szerint egy névtelen bejelentést követően indított előkészítő eljárást a Nemzeti Védelmi Szolgálat, majd a beszerzett adatok alapján kezdeményeztek nyomozást a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányságon.

Az orvos – akit a napokban, budapesti otthonában fogtak el a nyomozók – fővárosi és Pest vármegyei rendelőintézetekben is dolgozott. A gyanú szerint a magánrendelésén hozzá forduló pácienseknek állami ellátásban finanszírozott műtétet ajánlott, amelyek jelentős részét később el is végezte, és ezekért „adminisztrációs díjként” betegenként jellemzően 90 ezer forintot kért.

A gyanúsított ennek fejében rövid időn, egy-másfél hónapon belül időpontot adott a műtétre. A betegeinek azt mondta, hogy ez a várakozási idő 7-8 hónap lenne, és az elkért pénz fejében az idő lerövidíthető. Az érintettek a kért összeget a beavatkozás utáni kontrollvizsgálaton, annak 15 ezer forintos díjával együtt adták át az orvosnak.

A nyomozók kutatást tartottak a fül-orr-gégész lakásán és azokban a rendelőkben is, ahol a betegeit fogadta; az öt helyszínen jelentős összegű pénzt, nagy értékű autót, orvosi dokumentációkat, és a pénzmozgásokról készült, kézzel írt feljegyzéseket foglaltak le.

A férfit őrizetbe vették, és vesztegetés elfogadása miatt gyanúsítottként hallgatták ki. A bíróság 30 napra elrendelte a bűnügyi felügyeletét – áll a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.