Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az ügy előzménye, hogy a Kutyapárt a kötelező betelepítési kvóták ügyében kezdeményezett népszavazási kampány ideje alatt mobil applikációban buzdította a szavazókat és adott ötleteket nekik, hogy milyen módon szavazzanak érvénytelenül. A Kutyapárt javaslata arra vonatkozott, hogy a választók firkálják össze a szavazólapokat, így érvénytelenítve azokat.
A Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) az alkalmazással kapcsolatosan 2016. október 7-én meghozott határozatában 832.500 forint pénzbírságot szabott ki a pártra. A határozat indoklása szerint a Kétfarkú Kutyapárt megsértette a választás titkosságának alapelvét, a választás tisztaságának az elvét, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.
A Kutyapárt a Kúriától kérte az NVB határozatának felülvizsgálatát. A Kúria ugyan 100.000 forintra mérsékelte a bírság összegét és határozatában csak azt mondta ki, hogy a választók jogosultak a népszavazással kapcsolatos véleményük kifejezésére, ugyanakkor a Kutyapárt appja sérti a rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét.
A Kétfarkú Kutyapárt a Kúria döntésével sem értett egyet, ezért – tekintettel arra, hogy a Magyarországon rendelkezésére álló összes rendes jogorvoslati lehetőséget kimerítette – a párt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult jogorvoslatért.
Beadványukban a Kétfarkú Kutyák előadták, hogy álláspontjuk szerint az NVB és a Kúria határozatával Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. Cikkét. A Kutyapárt úgy foglalt állást tehát, hogy a fenti határozatok sértik a szabad vélemény-nyilvánításhoz való jogot. A beadvány arra kérte az EJEB-et, vizsgálja meg, hogy a döntések korlátozzák-e az Egyezmény 10. Cikk (1) bekezdésében biztosított véleménynyilvánítás szabadságához való emberi jogot, illetve, amennyiben a Bíróság megállapítja az érintett jog sérelmét, úgy vizsgálja meg azt, hogy a korlátozás megfelelt-e a jogszabályi követelményeknek, illetve a szükségesség-arányosság mércéjének.
Az EJEB rendkívül gyorsan reagált az ügyre. A Bíróság döntése azt is jeleni, hogy a beadott panasz az első szűrőn megfelelt és a Bíróság a továbbiakban foglalkozni fog a beadvánnyal.
(http://bozotharc.blog.hu, http://hudoc.echr.coe.int )
[htmlbox BDT]Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
