A „Pablo Escobar” nem lehet uniós védjegy
Az észszerűségre alapozta ítéletét a bíróság, amikor úgy döntött, hogy a kolumbiai drogbáró neve nem jegyezhető be védjegyként az Európai Unióban.
Háborús bűnökkel gyanúsított szerb férfit tartóztattak le Budapesten
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ideiglenes kiadatási letartóztatásba helyezett egy szerb férfit az 1999-es koszovói háború idején elkövetett háborús bűnök gyanúja miatt a Fővárosi Törvényszék.
A bíróság azt közölte, hogy a férfi ellen a koszovói hatóságok adtak ki elfogatóparancsot; a civil lakosság ellen elkövetett háborús bűncselekmény miatti eljárás lefolytatása érdekében keresik őt.
A férfi a gyanú szerint 1999 júniusában Vidanje faluban automata fegyver tusával megütött egy nyolc hónapos terhes nőt, majd megerőszakolta – olvasható a közleményben.
A törvényszék azt közölte: a szerb férfi nem járult hozzá az egyszerűsített kiadásához, ezért a kiadatás feltételeinek fennállásáról a bíróság a teljes kiadatási kérelem beérkezése után tud majd csak dönteni. Az iratok beérkezéséig, illetve negyven napra a bíróság elrendelte a terhelt ideiglenes kiadatási letartóztatását.
A Fővárosi Törvényszék a tárgyaláson kizárólag azt vizsgálta, hogy a meglévő információk szerint van-e akadálya a kiadatásnak, illetve az ideiglenes kiadatási letartóztatás elrendelésének – írták, jelezve, hogy a végzés végleges.
(MTI)
Kapcsolódó cikkek
2024. április 22.
Módosult az ESG törvény
A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.
2024. április 22.
Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály
„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.