Hagyó ellen vallottak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A BKV Zrt. 118 millió forintos utastájékoztató beruházásának műszaki ellenőreit hallgatta meg a bíróság. Elmondásuk szerint a rendszer ma sem működik tökéletesen.


A két tanú – mindketten ma is a BKV Zrt.-nél dolgoznak – egybehangzóan állította: a C.C. Soft Kft. 118 millió forintért „elkészített” a Szentendrei HÉV Batthyány tér – Békásmegyer állomások közötti vizuális utastájékoztató rendszere a mai napig nem a rendeltetésének megfelelően, több hiányossággal, gyakori meghibásodásokkal működik.

A délelőtt meghallgatott tanú, nyomozati vallomását megerősítve, a bíróság előtt elmondta, hogy az utastájékoztató rendszer kiépítésére kiírt pályázat nyerteséről nem a felállított bizottság, hanem a BKV Zrt. vezetői döntöttek. A villamosmérnök végzettségű tanú hangsúlyozta: az utastájékoztató rendszert a C.C. Soft Kft. építette ki, amelyet annak ellenére hozott ki a „közbeszerzési pályázat” nyertesének a BKV Zrt. vezetése, hogy a cég soha nem készített hasonló rendszert, megfelelő referenciával nem rendelkezett.

A nyomozati vallomásból felolvasott részlet szerint mindannyian tudták, hogy a céget ajánló Balogh Zsolt negyedrendű vádlottat ki „protezsálta” a BKV Zrt.-hez, ezért senki sem merte megkérdőjelezni döntéseit. Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró kérdésére a tanú elmondta: a „folyosói pletyka” szerint a fővárosi önkormányzat vezetőinek a javaslatára került Balogh Zsolt negyedrendű vádlott a BKV Zrt.-hez. A főváros vezetői közül később Hagyó Miklós neve merült fel.

A tanú szerint a kivitelező cég által kiépített rendszer hiányosságai miatt a beruházás összegét csökkenteni kellett volna. Példaként említette, hogy a pályázati kiírásban szereplő LCD kijelzők helyett lényegesen olcsóbb, normál LCD televíziókat alkalmaztak, amelyek nem alkalmasak 24 órás üzemre, valamint csak közelről és kis látószögből olvasható a rajtuk futó szöveg.

A cég eredetileg a többi pályázónál 10 százalékkal alacsonyabb áron, 85 millió forint nettó összegért vállalta a rendszer kiépítését, amit menet közben 99 millió forintra emeltek.

A vádirat szerint „a műszaki átadás-átvételi eljárást 2007. november 30-án lefolytatták, azonban eredményes próbaüzem a mai napig nem zárult le”. A vádirat kitér arra, hogy Balogh Zsolt megbízott vezérigazgató a teljesítés igazolását nem akarta aláírni, ezért Hagyó Miklós elsőrendű vádlott behívatta hivatalába, ahol utasította, hogy intézkedjen a kifizetésről és az még karácsony előtt történjen meg. A beruházás ellenértékét két részletben utalták át a C.C Soft Kft. részére, ezzel 118,8 millió forint kárt okoztak a közlekedési vállalatnak.

A délutáni tárgyalás elején Homonnai János ügyész bejelentette: módosítja a vádat, hat kisebb súlyú szerződést „kirekeszt a vádból”. Ezután az ügyész kérdésére a délután meghallgatott tanú – aki a délelőtti tanút váltotta a műszaki ellenőrzésben az utastájékoztatási rendszer kivitelezésekor a BKV Zrt.-nél – elmondta: a beruházással sok probléma volt, mert a kijelzők nem voltak alkalmasak kültéri használatra, valamint az alkalmazott szoftverrel is gond volt. A mérnök, kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az átadás-átvételkor nem volt száz százalékban működőképes a rendszer, harminc napos hibamentes működés sem valósult meg, az utastájékoztató ma sem használható teljeskörűen.

A főügyészség szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig megközelítőleg 1,5 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.

A per csütörtökön tanúkihallgatásokkal folytatódik a Kecskeméti Törvényszáken.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.