Ruszofóbiával bővül az orosz btk.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az új bírákat pályázat útján választják ki. A pályázati folyamatokban különös jelentősége van az objektív szempontoknak, a bírói tanácsok a pontozásos rangsorban értékelik például a pályázó tudományos tevékenységét vagy joggyakorlati idejét.
Jelentős változások várhatók 2018 januárjától a közigazgatási és munkaügyi bíráskodás területén. Jelenleg húsz közigazgatási és munkaügyi bíróság működik, amelyből nyolc kiemelt, regionális szerephez jut, a fellebbvitel pedig a megyék helyett a fővárosban összpontosul majd. A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény (Kp.) hatálybalépésével a 193 közigazgatási és munkaügyi bíró mellé – előzetes becslés alapján – több lépcsőben, jövő novemberig további csaknem kétszáz bírót kell kinevezni.
Az első ütemben, 2017. szeptember 15-éig összesen 45 bírói álláspályázatot hirdettek meg, 26-ot a regionális illetékességű közigazgatási és munkaügyi bíróságokon, 19-et a Fővárosi Törvényszéken.
A 45 bírói álláspályázatra összesen 214 pályázó jelentkezett, akik összesen 1022 pályázatot nyújtottak be. A regionális illetékességű közigazgatási és munkaügyi bíróságokra kiírt álláshelyekre 173-an, a Fővárosi Törvényszéken kiírt álláshelyekre 41-en pályáztak. A pályázók csaknem egyharmada bírósági gyakorlattal nem, ám komoly közigazgatási tapasztalattal rendelkezett.
Hogy kiből lehet bíró, azt a jogszabályok rögzítik. A kiválasztási folyamat (folyamatábra 1., folyamatábra 2.) hosszadalmas, a jelöltet bírói testületek is meghallgatják, és szakmai múltját, kompetenciáit is értékelik. A bonyolult pályázati folyamatokban különös jelentősége van az objektív szempontoknak, a bírói tanácsok a pontozásos rangsorban értékelik például a pályázó tudományos tevékenységét vagy joggyakorlati idejét.
Hamarosan a következő pályázatok is megjelennek a Bírósági Közlönyben, a második ütemben összesen előreláthatólag 29 álláshelyet hirdetnek meg, melyre 2018. január 20-ig lehet pályázni. Ezek elbírálása során már új szempontok is érvényesülnek, mert a jogalkotó – részben a bírói kar felvetéseinek megfelelően – módosította a bírói álláspályázatok elbírálásáról szóló rendeletet. A módosított jogszabály alapvetően a nagyobb közigazgatási tapasztalattal rendelkezők számára biztosítja azt, hogy a szakmai múlt egyenlő elismerésével pályázzanak.
[htmlbox beszedleiro]Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.
2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!