Hamarosan újabb zöld törvénynek kell megfelelni az EU-ban, és ez jó

Az EUDR (vagyis az Európai Parlament „2023/1115 számú, az erdőirtással és erdőpusztulással kapcsolatos egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról és az Unióból történő kiviteléről szóló” rendelete) szigorú követelményeket állít fel bizonyos árucikkek és termékek forgalmazására, exportjára és importjára. Az új szabályozásokkal a jogalkotó azt szeretné elérni, hogy megakadályozza az unió hozzájárulását a súlyos társadalmi, gazdasági és persze környezeti károkat okozó globális erdőirtáshoz.

Az EU a világ egyik legnagyobb importőre az erdőirtással összefüggő árucikkeknek és termékeknek, így felelős a globális erdőirtás közel 10 százalékáért.

Az uniós fogyasztás tehát globális szinten az erdőirtás és az erdőpusztulás jelentős mozgatórugója. A rendelet hatásvizsgálata úgy becsülte, hogy megfelelő szabályozási beavatkozás nélkül csak hat árucikk – szarvasmarha, kakaó, kávé, olajpálma, szója és fa – uniós fogyasztása és termelése 2030-ra évente megközelítőleg 248 ezer hektár erdő kiirtását okozná (összehasonlításképp: Budapest körülbelül 525 négyzetkilométer, körülbelül 52 ezer hektár).

Az EUDR az erdőirtással összefüggő árukból (ún. „releváns áruk”, vagyis kakaó, kávé, olajpálma, szarvasmarha, szója, gumi és fa) készült termékek (ún. „releváns termékek”) kiterjedt listájára vonatkozik. Hogy képet adjunk a termékek sokféleségéről, mindez tehát a marhahústól és -bőrtől a bútorokig, deszkákig és más fa- vagy papírtermékekig (beleértve a könyveket és újságokat) bezárólag mindenfélére vonatkozik, valamint a szójalisztre és -olajra, a csokoládéra, a kávéra, a pálmaolajra és származékaira, illetve a gumitermékek széles körére fog kiterjedni.

Az EU-s nagyvállalatokra több országban vonatkozik már olyan kötelezettség, ami az ellátási láncaik fenntarthatósági szempontú – emberi jogi és környezeti hatásokat figyelembe vevő – átvilágítását írja elő (többek között Magyarországon is a 2023. évi CVIII. tv., az ún. ESG- törvény) és ez a kötelezettség uniós szinten is megjelenik majd 2027-től kezdődően a CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) alapján. Az EUDR most újabb speciális szempontként vezeti be az erdőirtás kockázatának vizsgálatát.

A rendeletet azoknak a természetes vagy jogi személyeknek is be kell tartaniuk, akik kereskedőként releváns terméket hoznak forgalomba, importálnak vagy exportálnak (bizonyos esetekben még a saját célra történő felhasználás is ide sorolható). Ezeket a forgalmazókat a jogszabály magyarul „piaci szereplőknek” (angolul “operator”-nek) hívja. Szintén kiterjed a kötelezettség a kereskedőkre (angolul “traders”). A rendelet a nagyvállalatokat és a kkv-kat is érinti, bár ez utóbbiakra vonatkozó kötelezettségek bizonyos könnyítésekkel és halasztással 2025. június 30-tól lépnek csak hatályba.

• Nem járulnak hozzá erdőirtáshoz vagy az erdőpusztuláshoz.
• A gyártó ország vonatkozó jogszabályai szerint állították elő őket (ez a kitétel nem csak a környezetvédelmi előírások betartását foglalja magában, hanem a földhasználati jogokkal, erdőgazdálkodással, munkaügyi, adózási és/vagy emberi jogi jogszabályokkal kapcsolatosakat is).
• Kellő gondosságra vonatkozó (átvilágítási) nyilatkozat vonatkozik rájuk.

Mind a piaci szereplőknek, mind a kereskedőknek – tehát megint csak: mielőtt piacra hoznának, forgalmaznának vagy exportálnának egy releváns terméket – az illetékes hatóságok, illetve a vámhatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk a megfelelő átvilágítási nyilatkozatot egy európai nyilvántartáson keresztül (ezt a Bizottságnak az év vége előtt létre kell hoznia). Hiány esetén a termékek forgalmazása és kivitele-behozatala nem lehetséges.

Új és kellően bonyolult feladat elé állítja a vállalatokat az is, hogy az átvilágítás során meg kell győződniük arról, hogy a pontos származási területen 2020. december 31. után nem történt erdőirtás,

az adott színhely nem esik védett területre, s a többi. Ezt több adatbázis összevetésével kell elvégezni, de például bizonyos országokra vonatkozó adatok nem mindenhol elérhetők vagy teljes körűek, illetve a behatárolt problémás területek nem feltétlenül felelnek meg az EUDR által használt erdő vagy erdőirtás definícióknak.

Az összegyűjtött információk alapján a vállalatoknak majd kockázatértékelést kell végezniük (meghatározott szempontrendszer szerint), szükség esetén pedig kockázatcsökkentő intézkedéseket kell végrehajtaniuk. A kellő gondosság követelményei egyszerűsödnek, ha minden áru és termék alacsony kockázatú országokból származik, de az országok besorolása (alacsony, átlagos és magas kockázati szintre) még nem történt meg.

Fontos még, hogy a rendelet előírja, hogy a társaságok évente nyilvánosan beszámoljanak átvilágítási rendszerükről, és legalább öt évig megőrizzék az átvilágítással kapcsolatos összes dokumentumukat is.

Ha nem sikerül teljesíteni a követelményeket, az az EUDR szerint az adott vállalat unión belüli árbevételének minimum 4 százalékát kitevő bírságot, a termékek és a bevételek elkobzását is eredményezheti. Vizsgálatokat és ezek alapján megállapításokat nem csak az éves rendszeres, hanem akár bejelentés alapján indult ad hoc ellenőrzések is hozhatnak. A Bizottság saját oldalán nyilvános listát vezet majd a jogerősen megállapított jogsértésekről.

• az érintettségüket,
• az ezzel kapcsolatos esetleges kockázataikat, illetve
• fel kell állítaniuk az átvilágítási rendszerüket.

Ha a rendelet hatálya alá tartozó termékeket forgalmaznak, az átvilágítási folyamatot érdemes mielőbb megtervezni és kiépíteni – ahogy a cikkből is látszik, az EUDR betartása kapacitás- és időigényes feladat lehet a vállalatok nagy része számára.

Kérdezzenek bennünket a témáról szeptember 17-i webinárunkon!

A végére még egy kedélyjavító információ: e cikk elolvasása alatt megközelítőleg 50 hektár (körülbelül 70 focipálya méretű) erdő semmisült meg valahol a Földön.