Hamis munkáltatói igazolásokkal vettek fel árukülcsönöket


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vádat emeltek huszonhárom emberrel szemben, mert hamis munkáltatói igazolásokkal igényeltek olyan áruvásárlási kölcsönöket, amelyeknek megfizetése nem állt szándékukban.

A vádirat szerint egy férfi és egy nő 2017 szeptemberét megelőzően négy cég nevében állított ki 64 hamis munkáltatói igazolást. A dokumentumokat további huszonkét ember áruvásárlási hitel igénylésekor használta győri, tatabányai, tatai és budapesti üzletekben. Céljuk az volt, hogy a hamis munkáltatói igazolással vásárolt műszaki cikkeket eladják, és az így szerzett pénzen megosztoznak a hamis igazolások készítőivel.

Az egyik elkövető 2018 februárjának első két hetében közel másfél millió forint értékben vásárolt.

A hamis igazolásokat készítő férfi 2017-ben megszerezte egy bankszámlatulajdonos hitelkártya-szerződésének egyenlegközlő értesítését. A dokumentum segítségével a férfi telefonos és netbankos jelszómódosításokat végzett, majd netbankon keresztül 2017. december 13. és 2018. január 17. között öt alkalommal, összesen félmillió forintot utalt a saját számlájára.

A vád információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás és más bűncselekmények– derül ki a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség főügyésze, Reszl Ildikó szerdai közleményéből.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

Magyar jelentéstevő: romlik a jogállamiság Magyarországon

Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon Tineke Strik, az Európai Parlament új állandó magyar jelentéstevője szerint, aki kedden Strasbourgban a többi között a bírói függetlenség hiányát és a korrupció elharapózását vetette a magyar kormány szemére.

2024. október 8.

Az EUB új ítélete az árcsökkentés kommunikációjáról

Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.

2024. október 8.

Vége a közösségi oldalak önkényének?

Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.