Hamis munkáltatói igazolásokkal vettek fel árukülcsönöket


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vádat emeltek huszonhárom emberrel szemben, mert hamis munkáltatói igazolásokkal igényeltek olyan áruvásárlási kölcsönöket, amelyeknek megfizetése nem állt szándékukban.

A vádirat szerint egy férfi és egy nő 2017 szeptemberét megelőzően négy cég nevében állított ki 64 hamis munkáltatói igazolást. A dokumentumokat további huszonkét ember áruvásárlási hitel igénylésekor használta győri, tatabányai, tatai és budapesti üzletekben. Céljuk az volt, hogy a hamis munkáltatói igazolással vásárolt műszaki cikkeket eladják, és az így szerzett pénzen megosztoznak a hamis igazolások készítőivel.

Az egyik elkövető 2018 februárjának első két hetében közel másfél millió forint értékben vásárolt.

A hamis igazolásokat készítő férfi 2017-ben megszerezte egy bankszámlatulajdonos hitelkártya-szerződésének egyenlegközlő értesítését. A dokumentum segítségével a férfi telefonos és netbankos jelszómódosításokat végzett, majd netbankon keresztül 2017. december 13. és 2018. január 17. között öt alkalommal, összesen félmillió forintot utalt a saját számlájára.

A vád információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás és más bűncselekmények– derül ki a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség főügyésze, Reszl Ildikó szerdai közleményéből.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. június 6.

A kormány benyújtotta a jövő évi adótörvényeket az Országgyűlésnek

A kormány megőrzi a személyi jövedelemadó alacsony szintjét, a családi adókedvezményt, a négygyermekesek, a 30 év alatti anyák és a 25 éven aluliak adómentességét, emellett továbbra is garantálja az alapvető élelmiszerek kedvezményes áfakulcsát – hangsúlyozta a Pénzügyminisztérium (PM) közleménye, amellyel bejelentette, hogy a kormány kedden benyújtotta az adótörvényeket, és még a nyári szünet előtt elfogadhatja az Országgyűlés azokat.

2023. június 5.

Uniós bíróság: a 2019-es lengyel igazságügyi reform sérti az uniós jogot

A 2019 decemberében elfogadott lengyel igazságügyi reform sérti az uniós jogot, ugyanis nem felel meg a függetlenség és a pártatlanság követelményének egyebek mellett a legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsának működése – közölte ítéletét az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága hétfőn.