Handó: a bírók erősítik a nemzeti összetartozást

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke szerint a bíróknak szem előtt kell tartani az egyes emberek jogait, szabadságát, de a köz érdekeit is, ezáltal erősítik a nemzeti összetartozást és az igazságszolgáltatás iránti bizalmat.

Handó Tünde erről csütörtökön beszélt Debrecenben, amikor az ítélőtáblán megnyitotta Az emlékezés erejével című bíróságtörténeti kiállítás és konferencia-körút helyi rendezvényét.

A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk hatálybalépésének 150. évfordulója tiszteletére szervezett rendezvénysorozat debreceni állomásán Handó Tünde azt mondta, a reformkor nagyjai megtanították, hogy a hazaszeretet „nem alkalmi ruha, amit ünnepeken felöltünk, hanem olyan érzés, amit a mindennapokon gyakorolni kell, személyesen kell átélni”.

„A hazaszeretet ott kezdődik, ha szeretik egymást azok, akik a hazában élnek” – fűzte hozzá.

Kiemelte: az OBH azért szervezte meg a bíróságtörténet kiállítás- és konferenciasorozatot, hogy a közös hagyományokat az emlékezés erejével tárja fel a programok helyszínein: Szegeden, Miskolcon, Debrecenben, Győrben, Pécsen és végül Budapesten.

A követendő hagyományok, az előd példaképek is erősítik a bírókat abban, amit az emberek elvárnak tőlük: a felkészültséget, a tisztességet, a felelősségvállalást és a külső befolyásolástól mentes ítélkezést – hangoztatta Handó Tünde, fontos kérdésként felvetve, hogy „a bírónak van-e tartása, hajlik-e, törik-e, vagy állja a kísértéseket, és tisztában van-e rendeltetésével, hogy nem a hatalom ellenében van, hanem maga is a hatalom gyakorlója”.

„E tartáshoz segít az ezer éves múlt” – mondta az OBH elnöke a debreceni bíróságtörténeti konferencia megnyitóján.

Balla Lajos, a tanácskozásnak otthont adó Debreceni Ítélőtábla elnöke megnyitójában arra kérte a résztvevőket, képzeljék magukat a konferencia idejére a 19. századba, mert „történelmi háttér, gyökerek nélkül nincs bírósági szervezet, és nem is érthető meg az ítélkezési gyakorlat, ha a kort nem ismerjük”.

A táblabírósági elnök szerint a kor, az adott időszak meghatározó a szervezetek működésére, és hatással van a bírák szemléletére, munkájára.

Ilyen formán a 19. század mint a magyar történelem egyik legjelentősebb korszaka is jelentős hatással volt az ítélkezésre, amely a debreceni konferencia témája – tette hozzá, kiemelve Csemegi Károlynak, a nevéhez fűződő 19. századi büntetőjogi kódex megalkotójának munkásságát.

(MTI)

---