Handó: a bírók erősítik a nemzeti összetartozást


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke szerint a bíróknak szem előtt kell tartani az egyes emberek jogait, szabadságát, de a köz érdekeit is, ezáltal erősítik a nemzeti összetartozást és az igazságszolgáltatás iránti bizalmat.

Handó Tünde erről csütörtökön beszélt Debrecenben, amikor az ítélőtáblán megnyitotta Az emlékezés erejével című bíróságtörténeti kiállítás és konferencia-körút helyi rendezvényét.

A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk hatálybalépésének 150. évfordulója tiszteletére szervezett rendezvénysorozat debreceni állomásán Handó Tünde azt mondta, a reformkor nagyjai megtanították, hogy a hazaszeretet “nem alkalmi ruha, amit ünnepeken felöltünk, hanem olyan érzés, amit a mindennapokon gyakorolni kell, személyesen kell átélni”.

“A hazaszeretet ott kezdődik, ha szeretik egymást azok, akik a hazában élnek” – fűzte hozzá.

Kiemelte: az OBH azért szervezte meg a bíróságtörténet kiállítás- és konferenciasorozatot, hogy a közös hagyományokat az emlékezés erejével tárja fel a programok helyszínein: Szegeden, Miskolcon, Debrecenben, Győrben, Pécsen és végül Budapesten.

A követendő hagyományok, az előd példaképek is erősítik a bírókat abban, amit az emberek elvárnak tőlük: a felkészültséget, a tisztességet, a felelősségvállalást és a külső befolyásolástól mentes ítélkezést – hangoztatta Handó Tünde, fontos kérdésként felvetve, hogy “a bírónak van-e tartása, hajlik-e, törik-e, vagy állja a kísértéseket, és tisztában van-e rendeltetésével, hogy nem a hatalom ellenében van, hanem maga is a hatalom gyakorlója”.

“E tartáshoz segít az ezer éves múlt” – mondta az OBH elnöke a debreceni bíróságtörténeti konferencia megnyitóján.

Balla Lajos, a tanácskozásnak otthont adó Debreceni Ítélőtábla elnöke megnyitójában arra kérte a résztvevőket, képzeljék magukat a konferencia idejére a 19. századba, mert “történelmi háttér, gyökerek nélkül nincs bírósági szervezet, és nem is érthető meg az ítélkezési gyakorlat, ha a kort nem ismerjük”.

A táblabírósági elnök szerint a kor, az adott időszak meghatározó a szervezetek működésére, és hatással van a bírák szemléletére, munkájára.

Ilyen formán a 19. század mint a magyar történelem egyik legjelentősebb korszaka is jelentős hatással volt az ítélkezésre, amely a debreceni konferencia témája – tette hozzá, kiemelve Csemegi Károlynak, a nevéhez fűződő 19. századi büntetőjogi kódex megalkotójának munkásságát.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2022. május 20.

Az EU felszólítást küldött az EU pénzügyi érdekeit érintő csalás elleni szabályozás miatt

Az Európai Unió Bizottsága több országnak – így például Magyarországon kívül Hollandiának, Észtországnak és Máltának is – felszólítást küldött az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek meg nem felelő nemzeti szabályozás miatt – tudatta a Miniszterelnökség csütörtökön.