Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Hasznos tapasztalattal gazdagíthatják a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat az esetlegesen kívülről, a köztisztviselői karból érkezett új bírák – nyilatkozta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Magyar Időknek.
A lap emlékeztet: jelentős változások lépnek hatályba 2018 januárjában a közigazgatási és munkaügyi bíráskodás területén. Jelenleg húsz közigazgatási és munkaügyi bíróság működik, amelyből nyolc kiemelt, regionális szerephez jut, a fellebbvitel pedig a megyék helyett a fővárosban összpontosul majd. Ennél is lényegesebb azonban, hogy már első fokon tanácsok ítélkeznek majd egyedüli bírók helyett.
Handó Tünde szerint ez nehéz feladat elé állította a bíróságokat, hiszen a százkilencvenhárom közigazgatási és munkaügyi bíró mellé több lépcsőben, jövő novemberig további csaknem kétszáz közigazgatási ügyszakos bírót kell kinevezni. Ezzel együtt az OBH elnöke szerint a tanácsok tovább emelhetik az ítélkezés színvonalát.
„Hogy kiből lehet bíró, azt jogszabályok rögzítik, és nagyon szigorú feltételeket támasztanak a jelölttel szemben a jogi végzettségen és a szakvizsga letételén túl is. E tekintetben a reform nem hoz változást, tehát szó sincs arról, hogy laikusok kerülnének be bíróként a rendszerbe” – nyilatkozta Handó Tünde, hozzátéve: a bírókkal szemben alapvető elvárás, hogy függetlenül és pártatlanul döntsenek minden ügyben.
Az interjú egészét itt olvashatja el.
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
