Handó: látogatóközpont nyílhat az Igazságügyi Palotában

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2017. szeptember 15.
Rovat:

Látogatóközpont is nyílhat majd a Kossuth téri Igazságügyi Palotában, a Néprajzi Múzeum jelenlegi épületében – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a bíróságtörténeti hét pénteki konferenciájának megnyitóján Budapesten, a Magyar Igazságügyi Akadémián.


Handó Tünde A magyar bűnvádi perrendtartás múltja és jelene című rendezvényen annak apropóján beszélt a tervekről, hogy szerdán Polt Péter legfőbb ügyésszel és Darák Péterrel, a Kúria elnökével szándéknyilatkozatot írtak alá a Kúria – és a Legfőbb Ügyészség – visszaköltözéséről eredeti, Kossuth téri épületébe. 

Hangsúlyozta: azzal, hogy az igazságszolgáltatás visszakerül méltatlanul elvett épületébe, a nemzet főterére, szimbolikusan is láthatóvá válik, hogy az állam szervezete a hatalommegosztás intézményein alapul.

[htmlbox jogtar_kepzes]

Handó Tünde célként nevezte meg, hogy az épület ne csak az ítélkezésnek adjon helyet, hanem a látogatóközpont kialakításával lehetőséget adjon életutak, pertörténtek bemutatására, valamint arra is, hogy szemléltessék: százötven év elteltével a bírósági szervezetrendszer visszatért a 19. században kialakított alapstruktúrához, amely a járási, törvényszéki, ítélőtáblai és kúriai szintre épül. 

Kiemelte: ezért is van jelentősége a visszatérésnek a hagyományokhoz, valamint annak megismerésének, hogy miként formálódtak az akkori jogszabályszövegek, hogyan gondolkodtak az elődök. 

Hozzátette: mindez a bírák számára is egyfajta tartást nyújthat ahhoz, hogy a “hétköznapok robotjából” képesek legyenek feltekinteni és átsegítse őket a mindennapok nehézségein. Úgy fogalmazott, a gyökerek erősítik meg a bírákat abban, hogy a hivatásuk nem szakipari munka. 

Orbán Viktor miniszterelnök a 2012-ben, az újra életre hívott Kúria első teljes ülésén jelentette be, hogy a legfőbb bírói fórum visszaköltözhet a Kossuth Lajos téri egykori Igazságügyi Palota épületébe. Az épületet Hauszmann Alajos tervezte eklektikus stílusban, az építkezés 1893-tól 1896-ig tartott.

A bíróságtörténeti hét pénteki konferenciáján a bűnvádi eljárásról szóló 1896. évi XXXIII. törvénycikk jelentőségétől a mai viszonyokig veszi sorra a magyar bűnvádi perrendtartás mérföldköveit és fontosabb eseményeit. 

A rendezvénysorozathoz kapcsolódóan tematikus kiállítást is rendeztek a Magyar Igazságügyi Akadémia épületében, ez bemutatja az aktuális évfordulókhoz köthető anyagokat, így az “elsőfolyamodású bíróságok” felállításáról szóló törvényt, valamint Juhász Andornak, a Kúria egykori elnökének és Barcsay Lászlónak, a Berettyóújfalui Járásbíróság egykori elnökének személyes tárgyait.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek:


Bevezetnek egy harmadik nemet a Németországban
2018. augusztus 15.

Az alkotmánybíróság utasítására bevezetnek egy harmadik nemet Németországban a személyiségi jogi szabályozásban, az erről szóló törvénytervezetet a szerdai ülésén fogadta el a szövetségi kormány.

Jön a harmadik nem a német jogi szabályozásban
2018. augusztus 15.

Az alkotmánybíróság utasítására bevezetnek egy harmadik nemet Németországban a személyiségi jogi szabályozásban, az erről szóló törvénytervezetet a szerdai ülésén fogadta el a szövetségi kormány.

Őrizetbe vették a drogkereskedőt
2018. augusztus 14.

A Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra elrendelte annak a férfinak a letartóztatását, aki a rendelkezésre álló adatok szerint a 2018. augusztus 11-én történt elfogását megelőzően kábítószer beszerzéssel, hígítással és adagolással foglalkozott Budapesten.